Koszovó sorsa a tét New Yorkban
Az ENSZ közgyűlésén diplomaták hada dolgozik a Koszovó jövőjéről folyó tárgyaláson, de előrelépésnek nincs sok jele. Az egyetlen új eredmény, hogy az angolok nyomására a szerb és a koszovói vezetők ezúttal közvetítők nélkül, szemtől-szembe is tárgyalóasztalhoz ültek. Az ENSZ december 10-ig adott haladékot, hogy megszülessen a kompromisszum.
Koszovóban a 90-es évek végén tört ki háború a lakosság többségét képező albánok és a jugoszláv hadsereg között. Mikor albánok százezreit üldözték el otthonaikból, a NATO közbelépett, és amerikai vezetéssel visszavonulásra kényszerítették a jugoszláv hadsereget. 1999 óta az ENSZ felügyelete alatt működik a tartomány, és a NATO katonái őrzik a törékeny békét. A szerb lakosok többsége elmenekült, mintegy kétmillió albán mellett alig kétszázezren maradtak. Az albánok teljes függetlenséget követelnek, Szerbia viszont nem hajlandó lemondani a területről.
Az albánok hajlanak az ENSZ által javasolt kompromisszum elfogadására. Eszerint Koszovó részleges függetlenséget kapna, a világszervezet gyámsága alatt. A függetlenséget a nyugati nagyhatalmak többsége támogatja, de az EU-n belül is vannak ellenzői. Elsősorban a baszkoktól tartó Spanyolország nem akar precedenst egy szakadár mozgalom sikerére Európában. A szerbekkel hagyományosan szövetséges Oroszország is ellenzi Koszovó függetlenségét.
A szerbek legutóbbi ajánlata szerint nagyfokú autonómiát kapna a tartomány és a határőrizetet is a helyi vezetés hatáskörébe adnák. Erről az albánok hallani sem akarnak. A szerb elnök viszont azzal fenyegetett, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása "beláthatatlan következményekkel járhat".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
