Fájdalmas döntéseket vár az EU Belgrádtól és Pristinától

Fájdalmas döntések meghozatalát kérte az Európai Unió Koszovó-ügyi megbízottja vasárnap Szerbia, illetve a koszovói albánok képviselőitől, akik ezúttal Brüsszelben ültek össze, hogy a nemzetközi trojka részvételével megoldást találjanak Koszovó jövőjére. Wolfgang Ischinger felhívta a figyelmet arra, hogy sürget az idő, december 10-én jelentést kell tenni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, mire jutott egymással a Koszovót Szerbia részeként megőrizni akaró Belgrád és a függetlenségre törekvő Pristina.

A brüsszeli megbeszélésen Szerbiát Vuk Jeremic külügyminiszter, a koszovói albánokat Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő képviseli. A trojka képviseletében az EU nevében eljáró Ischinger mellett az amerikai Frank Wisner nagykövet és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz diplomata van jelen. A szerbek és az albánok nem közvetlenül egymással tárgyalnak, hanem külön-külön beszélnek a trojka képviselőivel.

Nem közelednek

A kétmillió lakosú, 90 százalékban albánok lakta Koszovó elvben ma is Szerbia része, 1999 óta azonban az ENSZ és a NATO ellenőrzése alatt áll, miután a NATO légi csapásai véget vetettek az albán szeparatista erők ellen indított szerb katonai hadjáratnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szerbia mögött álló Oroszország megakadályozta, hogy elfogadják a Koszovó "nemzetközileg felügyelt önállóságára" irányuló ENSZ-tervet, amelyet Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott dolgozott ki. Belgrád széles körű autonómiát adna az albán többségű Koszovónak, de csak Szerbia állami keretein belül.

A két héttel ezelőtt New Yorkban folytatott egyeztetéseken odáig jutottak, hogy Belgrád - ahogy szerb politikusok fogalmaztak - "a világ legkedvezményezettebb helyzetű nemzeti kisebbsége" státusát kínálja a koszovói albánoknak, ám ők legfeljebb csak "két független nemzet közötti barátsági és együttműködési szerződésről" akarnak hallani.

Ischinger vasárnap azt mondta, a feleknek fel kell ismerniük, hogy még túl nagy a távolság kettőjük álláspontja között, és ha az eddigi tárgyalásokat a lehetséges megoldási módozatok feltárásaként fogják fel, akkor most eljött a döntés ideje. Szerinte megkönnyíthetné a haladást, ha az Európai Unió a szerb állampolgárok vízumkötelezettségének enyhítésével járna Belgrád kedvében. "Jó jelzés lenne, ha az EU tudatná szerbiai barátaival, hogy előbb-utóbb feloldja az EU-tagországokba való bejutáshoz kapcsolódó vízumkötelezettséget" - fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy ez általános értelemben segítené a Koszovó-tárgyalásokat.

Az unió a múlt hónapban abban állapodott meg Szerbiával - valamint négy másik balkáni országgal -, hogy megkönnyítik és olcsóbbá teszik a diákok, kutatók, üzletemberek és újságírók számára az EU-vízum beszerzését. A távlatilag EU-tagságra törekvő Belgrád a teljes vízummentességet szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy a vízumtéma révén feloldhatók-e Koszovó ügyében a - nyilvános megnyilatkozások szintjén legalábbis - teljesen megmerevedett álláspontok. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök éppen vasárnap jelentette ki Belgrádban: Koszovó sose lesz független állam, hacsak ebbe Szerbia bele nem egyezik, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg nem sérti a világszervezet alapokmányát, márpedig ezek egyike sem fog megtörténni. A koszovói albánok azonban a függetlenség kikiáltását helyezték kilátásba arra az esetre, ha december 10-éig nem sikerül megállapodásra jutni.