Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Fájdalmas döntéseket vár az EU Belgrádtól és Pristinától

2007.10.14. 15:43
Javában zajlanak a trágyalások Koszovó és Szerbia között az országrész jövőjéről. Az álláspontok nem közelednek, Szerbia csak saját részeként tudja elképzelni Koszovót, de nagyon kedvező státuszt adna neki, Koszovó viszont önállósulna.

Fájdalmas döntések meghozatalát kérte az Európai Unió Koszovó-ügyi megbízottja vasárnap Szerbia, illetve a koszovói albánok képviselőitől, akik ezúttal Brüsszelben ültek össze, hogy a nemzetközi trojka részvételével megoldást találjanak Koszovó jövőjére. Wolfgang Ischinger felhívta a figyelmet arra, hogy sürget az idő, december 10-én jelentést kell tenni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, mire jutott egymással a Koszovót Szerbia részeként megőrizni akaró Belgrád és a függetlenségre törekvő Pristina.

A brüsszeli megbeszélésen Szerbiát Vuk Jeremic külügyminiszter, a koszovói albánokat Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku kormányfő képviseli. A trojka képviseletében az EU nevében eljáró Ischinger mellett az amerikai Frank Wisner nagykövet és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz diplomata van jelen. A szerbek és az albánok nem közvetlenül egymással tárgyalnak, hanem külön-külön beszélnek a trojka képviselőivel.

Nem közelednek

A kétmillió lakosú, 90 százalékban albánok lakta Koszovó elvben ma is Szerbia része, 1999 óta azonban az ENSZ és a NATO ellenőrzése alatt áll, miután a NATO légi csapásai véget vetettek az albán szeparatista erők ellen indított szerb katonai hadjáratnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szerbia mögött álló Oroszország megakadályozta, hogy elfogadják a Koszovó "nemzetközileg felügyelt önállóságára" irányuló ENSZ-tervet, amelyet Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott dolgozott ki. Belgrád széles körű autonómiát adna az albán többségű Koszovónak, de csak Szerbia állami keretein belül.

A két héttel ezelőtt New Yorkban folytatott egyeztetéseken odáig jutottak, hogy Belgrád - ahogy szerb politikusok fogalmaztak - "a világ legkedvezményezettebb helyzetű nemzeti kisebbsége" státusát kínálja a koszovói albánoknak, ám ők legfeljebb csak "két független nemzet közötti barátsági és együttműködési szerződésről" akarnak hallani.

Ischinger vasárnap azt mondta, a feleknek fel kell ismerniük, hogy még túl nagy a távolság kettőjük álláspontja között, és ha az eddigi tárgyalásokat a lehetséges megoldási módozatok feltárásaként fogják fel, akkor most eljött a döntés ideje. Szerinte megkönnyíthetné a haladást, ha az Európai Unió a szerb állampolgárok vízumkötelezettségének enyhítésével járna Belgrád kedvében. "Jó jelzés lenne, ha az EU tudatná szerbiai barátaival, hogy előbb-utóbb feloldja az EU-tagországokba való bejutáshoz kapcsolódó vízumkötelezettséget" - fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy ez általános értelemben segítené a Koszovó-tárgyalásokat.

Az unió a múlt hónapban abban állapodott meg Szerbiával - valamint négy másik balkáni országgal -, hogy megkönnyítik és olcsóbbá teszik a diákok, kutatók, üzletemberek és újságírók számára az EU-vízum beszerzését. A távlatilag EU-tagságra törekvő Belgrád a teljes vízummentességet szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy a vízumtéma révén feloldhatók-e Koszovó ügyében a - nyilvános megnyilatkozások szintjén legalábbis - teljesen megmerevedett álláspontok. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök éppen vasárnap jelentette ki Belgrádban: Koszovó sose lesz független állam, hacsak ebbe Szerbia bele nem egyezik, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg nem sérti a világszervezet alapokmányát, márpedig ezek egyike sem fog megtörténni. A koszovói albánok azonban a függetlenség kikiáltását helyezték kilátásba arra az esetre, ha december 10-éig nem sikerül megállapodásra jutni.