Hivatalos vizsgálatot kezdett a katyini mészárlás ügyében Lengyelország, jelentette a Reuters. A második világháború kezdetén Lengyelország keleti részét megszálló Szovjetúnió hatóságai huszonegyezer lengyelt, katonatisztet és a politikai és társadalmi elit tagjait végezték ki a katyini erdőben. Az áldozatok rokonai népirtásként kívánják elismertetni a mészárlást, írja a BBC.
Nem tartják mészárlásnak
A Szovjetunió 1990-ig nem is akarta elismerni a katyini mészárlás tényét. A beismerés óta sem változott sokat a moszkvai álláspont a felelősség kérdésében, az orosz legfőbb ügyészség szeptemberben lezárult vizsgálata szerint a lengyel foglyok kivégzése nem háborús, vagy emberiesség elleni bűncselekmény, jelentette a BBC.
"Az orosz vizsgálat eredménye garantálja, hogy nem folytatnának további vizsgálatokat az ügyben", nyilatkozta a Reutersnek Leon Kieres. A lengyel ügyész vizsgálatot indított a bűntény feltárására. Kieres az áldozatok rokonainak meghallgatását és az orosz irattárak átkutatását tervezi.
A lengyel ügyészség szeretné feltárni, hogy kinek az utasítására követték el a bűncselekményt, és kik a felelősei a mészárlásnak.
Lengyelek millióit küldték lágerbe
A katyini vérengzésre Lengyelország német lerohanását követően került sor. A Sztálinnal meg nem támadási szerződést kötő Hitler a Molotov-Ribbentropp paktum értelmében amellett, hogy elnézte a balti államok szovjet megszállását, Lengyelország keleti felét is átengedte Moszkvának.
A szovjet titkosrendőrség 1940 elejére már több millió lengyelt tartóztatott le. A lágerekbe zártak közül a lengyel hadsereg vezetőit, a felsőbb osztályok tagjait és több politikust, összesen huszonegyezer embert a katyini erdőben kivégeztek, írja a BBC. A mészárlás áldozatait a németek találták meg 1943-ban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
