Vasárnap választanak új államfőt Kubában

A januárban megválasztott nemzetgyűlés 31 tagú végrehajtó testületet - államtanácsot - választ vasárnap. E tanács elnöke az államfő, akinek egy első helyettese és öt helyettese van.

Az elnöki poszt Raúl Castróra, Fidel öccsére és a világ legrégebben funkcióban lévő védelmi miniszterére vár, aki a gyakorlatban már 19 hónapja irányítja Kubát, mint ideiglenes államfő és kormányfő. A kis lépésekben végrehajtott, kínai vagy vietnami stílusú, de azoknál korlátozottabb gazdasági reformok hívének tartják, aki azonban a hadseregre és a kommunista pártra támaszkodva képes keményen kézben tartani a politikai hatalmat. A párt politikai bizottságában öt aktív tábornok, a kormányban pedig négy ül.

Ami a változásokat illeti, Raúl közelebbről nem tisztázott strukturális reformokat emleget, és az ország problémáinak nyílt megvitatását sürgeti. Nem tudni azonban, hogy a pártvezetés meddig hajlandó elmenni a reformok terén, és ebből a szempontból kulcsfontosságú, hogy kit választanak elnökhelyetteseknek.

Az első helyettesi posztra, Raúl eddigi tisztségébe Carlos Lage Dávila (56 éves) a legesélyesebb, aki 1993 óta alelnök, 2005 óta a minisztertanács titkára (szinte miniszterelnöki hatáskörrel), és a párt politikai bizottságának is tagja. Őt - noha eredeti szakmája szerint orvos - főként reformista szellemű gazdasági szakembernek tartják, aki segített elkerülni a kubai gazdaság összeomlását a 90-es években. Tavaly azonban közölte állami gazdasági vezetőkkel egy tanácskozáson, hogy Kuba nem fogja lemásolni Kína és Vietnam rohanását a kapitalizmusba.

Kisebb eséllyel első helyettesi posztra, de legalább alelnöki tisztségre emelik valószínűleg Felipe Pérez Roque (43 éves) külügyminisztert, az új nemzedék legbefolyásosabb képviselőjét, aki a kommunista ifjúsági szövetség vezetője, majd Fidel Castro titkára volt. Fidel ortodox eszméinek megingathatatlan híveként ismerik, aki a nemzetközi fórumokon gyakran ostorozza a kapitalizmust.

Egyesek szerint elméletben elképzelhető, hogy egyenesen Lagéhoz kerül az államfői megbízatás, de a legtöbben kételkednek ebben, mert úgy vélik, ez túl nagy változás lenne. Raúl nagyobb legitimitást és folyamatosságot jelent a kormányzat élén, de hátránya, hogy a nyugat az antidemokratikus castroizmus képviselőjét látja benne.

Létezik egy olyan forgatókönyv is, amely szerint szétválasztanák az államtanács és a minisztertanács elnöki tisztségét, és Lagéből miniszterelnök lenne.

Az alelnökök között lehet majd Fernando Remírez de Estenoz (56 éves), aki 1995-2001 között Kuba washingtoni érdekképviselete élén állt. Ő kulcsfontosságú szerepbe kerülhet, ha a következő amerikai elnök úgy dönt, hogy elfogadja Raúl Castro tárgyalási javaslatait.

A második legfontosabb állami tisztségre esélyesek között emlegetik a régi gárda egyik tagját, Ricardo Alarcónt (70 éves), a parlament elnökét is, aki külügyminiszter és ENSZ-nagykövet is volt.

A jelenlegi államtanács tagjainak kétharmada több mint 60 éves, a fele pedig már harcolt a forradalomban is az ötvenes évek végén. A posztok elosztásáról hetek óta titokban tanácskozik egy parlamenti bizottság, figyelembe véve a Castro fivérek és a párt más vezetőinek a tanácsát.

Fidel Castro államelnöki posztjáról leköszönő búcsúlevelében nem tette le a garast sem a fiatalok, sem a saját korosztálya mellett. "Szerencsére folyamatunk számolhat a régi gárda kádereivel és másokkal is, akik nagyon fiatalok voltak a forradalom korai napjaiban... Van köztes generáció is, amely velünk tanulta meg a forradalom szervezésének és vezetésének komplex és szinte megközelíthetetlen művészetét" - írta.

Az első jelentős külföldi politikus, aki találkozhat Kuba új vezetőjével, Tarciso Bertone vatikáni államtitkár (miniszterelnök), aki szerdán érkezett a szigetre, hogy megemlékezzen II. János Pál pápa kubai látogatásának évfordulójáról, és keddig marad Kubában.