Orosz atom-tengeralattjáró - harmadik mentőakció

2000.08.15. 21:07
Az orosz haditengerészet hajnal hatkor újabb kísérletet tett arra, hogy egy távvezérlésű mentőkapszulával - harmadszorra - megpróbálja kiszabadítani a Barents-tengerben elsüllyedt atom-tengeralattjárón rekedt 116 embert. A CNN értesülései szerint tapogatóznak afelől is, hogy a NATO milyen segítséget tudna nyújtani az esetleges további mentési akciókban. Az orosz mentőkapszula ugyanis először a viharos időjárás miatt nem tudott a Kurszkhoz kapcsolódni, másodszorra viszont elérte az elsüllyedt tengeralattjárót, de nem sikerült rákapcsolódnia a bajbajutott harceszközre. A The New York Times szerint amerikai tengeralattjárók szombaton hallottak egy robbanást a Barents-tengeren, ezért valószínű, hogy a Kurszk elsüllyedése egy nappal a korábban megadott időpont előtt következett be. Az orosz flotta parancsnoka szerint a tengeralattjárón augusztus 18-áig tartanak ki az oxigénkészletek.

A svájci televízió francia nyelvű adása szerint az orosz haditengerészet első mentőakciója nem járt sikerrel. A legfrissebb hírek szerint a tengeralattjáró legénysége a jármű falának kopogtatásával (morze-jelekkel) kommunikál a mentőegységekkel. A legutolsó hírek szerint az egyik üzenet így szólt: "Egyre gyengébbek vagyunk..."

Megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy esetleg egyre fogy az oxigén is a Kurszk fedélzetén. A Russiatoday.com szerint egyébként nincsenek halálos áldozatok a tengeraléattjárón - legalábbis ez derült ki az Északi Flotta szóvivőjével folytatott telefonbeszélgetésből.

Mentőkapszula egy orosz mentőhajón
Elsőre nem sikerült a mentés
Az NTV orosz televízió híradója szerint a Rudnyickij mentőhajóról lebocsátott Priz típusú mentőkapszulával, melyen 2-3 kezelő tartózkodik, és egyszerre 12-15 személy kimentésére képes, az első kisérletre nem sikerült megbízhatóan összekapcsolni az elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjárót.

Újabb mentési kísérlet

Igor Digalo fregattkapitány, az orosz haditengerészeti flotta sajtófőnöke azt mondta, hogy hajnal hatkor ismét lemerült a mentőszerkezet. Annak ellenére, hogy a felszínen az időjárás javult, kisebb lett a szél és a hullámzás, a mélyben a változó tengeráramlatok nehezítik a tevékenységet.

Az Interfax közli, hogy orosz tengernagyi csoport indul Brüsszelbe, hogy a NATO parancsnokságon konzultációt folytasson a mentésről és a nyugati partnerek részvételének lehetőségeiről. Az esemény okát továbbra is csak találgatják, a bizonytalanságot növeli az, hogy a hajótest közelében megtalálták az egyik rakétasiló leszakadt fedelét és a tengeralattjáróról származó több tárgyat.

A mentés legalább hajnalig tart, de érkeznek brit segítők is?

Vlagyimir Kurojedov admirális, a flotta parancsnoka szerint a mentés 6-8 órát vesz majd igénybe.

Kurojedov tengernagy szerint a kisebb tengeralattjárót a Rudnyickij mentőhajóhoz ,,kötik hozzá", s így közelíti majd meg a 107 méteres mélységben lévő Kurszkot, amelyen több, mint száz tengerész teljesített szolgálatot.

Kurojedov admirális a CNN szerint bejelentette a Kurszk elsüllyedésének okát is: a tengernagy szerint egy torpedó felrobbant a tengeralattjáró orrában.

Egy tavalyi kép a Kurszkról
Az orosz haditengerészeti flotta sajtóközpontjának közlése szerint a Barents-tengeri mentőakcióban az Északi Flotta 15 hajója vesz részt. Ugyanakkor húsztagú brit tengeralattjáró-mentő csapat indul szerdán Skóciából, hogy segítséget nyújtson a Barents-tenger mélyén rekedt 116 orosz tengerész megmentéséhez.

A brit mentőalakulatot orosz Antonov szállítórepülőgép viszi az Ayrshire megyei Prestwick repülőteréről Norvégiába, együtt az egység egyik LR5 típusú merülő mentőhajójával, amely afféle víz alatti mentőcsónakként használatos: 16 embernek van benne hely - adta hírül az MTI.

A Yahoo! hírei szerint ugyanakkor az oroszok visszautasították a britek által feljanlott segítséget.

Kiemelik a tengeralattjárót?

Ha nem sikerül mentőkapszulával a felszínre hozni az elsüllyedt atom-tengeralattjáró legénységét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálja majd kiemelni az egész tengeralattjárót - jelentette kedd este az Interfax orosz hírügynökség Vlagyimir Kurojedov flottatengernagyot idézve.

A Kurszk
Típus: Oscar-II besorolású atommeghajtású tengeralattjáró, elsősorban felszíni célpontok megsemmisítésére
Épült: 1994-ben
Felszerelése: 65 önvezérlő torpedó vagy SS-N-19-es osztályú - hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel ellátott - robotrepülőgép.
Meghajtása: egy dupla, összesen 380 MWatt teljesítményű atomreaktor
Méretei: 154m hosszú, 18,2m széles, merülése 9m
Maximum merülése 500m, sebessége 28 csomó (tengeri mérföld/óra) víz alatt, 15 csomó felszínen

Az orosz haditengerészet főparancsnoka szerint az első számú terv továbbra is az, hogy mentőkapszulát használnak, amelyet megpróbálnak az elsüllyedt tengeralattjáró zsilipjéhez kapcsolni: a kapszula egyszerre 15-20 embert hozhatna a felszínre.

Ám ha ez a terv nem működik - s még orosz szakértők is kételkednek az akció sikerében, a kapcsolódás szempontjából túl nagynak tartva a tengeralattjáró dőlését - akkor Kurojedov szerint létezik egy pótterv is: egyenként 400 tonnás gumitömlőket erősítenek a hajó mindkét oldalára, s azokat a víz alatt, magas nyomású levegővel felfújják, hogy igénybe vegyék a felhajtóerőt.

Már szombaton megtörtént a baleset?

Az orosz Kurszk atom-tengeralattjáró balesete szombaton történt, egy nappal korábban, mint ahogyan azt korábban feltételezték - ez derül ki az MTI szerint abból a hivatalos orosz jelentésből, amelyet kedden adtak át Oslóban a norvég külügyminisztériumban.

A Barents-tengeren szerencsétlenül járt tengeralattjárót vasárnap sikerült lokalizálni. A norvég külügyi szóvivő közölte: a jelentés sejteni engedi, hogy robbanás történt a hajó fedélzetén, ugyanakkor nincs utalás arra a több orosz illetékes által említett feltételezésre, mely szerint a Kurszk összeütközött volna egy másik tengeralattjáróval. Azt viszont megerősíti a dokumentum, hogy nem sérült meg a hajó atomreaktora, és nem került radioaktív szennyeződés a levegőbe.

Flottatisztek is a fedélzeten voltak, nem csak a hajószemélyzet

A korábbi hírekből már kitűnt, hogy a Kurszk fedélzetén lévők mintegy fele tiszti rangban szolgált a hadseregben. Az Interfax orosz hírügynökség most mindezt azzal egészítette ki, hogy szeverodvinszki források szerint az Északi Flotta főhadiszállásának tisztjei is a szerencsétlenül járt tengeralattjárón tartózkodtak, hogy a Barents-tengeren zajló hadgyakorlatot személyesen is megtekintsék.

A Yahoo szerint a szerencsétlenség idején a közelben tartózkodott két amerikai tengeralattjáró is, amelyek állítólag robajt - esetleg robbanást - észleltek a Barents-tengeri orosz hadgyakorlat során. Mindezt megerősítette a The New York Times is.