Nem mindenki tudott Laborc életrajzának pikáns részletéről

A tudósítónak diplomáciai körökben elismerték, hogy nem minden nemzeti küldöttség tudott Laborc életrajzának "pikáns részletéről", de ha akarták volna, akkor sem tudták volna megakadályozni formális megválasztását. Némelyik forrás úgy vélekedett, hogy ehhez elég lett volna az amerikai NATO-nagykövet egyetlen telefonja, de a jelek szerint ilyen hívás nem volt.

A tudósító szerint felmerül a kérdés, hogy valóban az orosz titkosszolgálatok "vakondját" látják-e a NATO-nál Laborc Sándor személyében. Claude Moniquet, az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ elnöke így kommentálta a helyzetet a tudósító érdeklődésére: "Ami a kérdés biztonsági oldalát illeti, Laborc megőrizhette kapcsolatait egykori évfolyamtársaival, tanáraival. Másfelől van egy lélektani probléma, amely néha a közép- és kelet-európai államok belső ügye, néha a nyugati szövetségesek hozzájuk való viszonyával függ össze. A térség országaiban a kommunizmus összeomlása után kisebb-nagyobb boszorkányüldözés folyt: az érzékeny struktúrákat megtisztogatták azoktól, akik így, vagy úgy együttműködtek a szovjetbarát rezsimek titkosszolgálataival. De Laborc nagyon fiatalon volt Moszkvában, és azóta ott is, meg Magyarországon is sok minden megváltozott. Kinevezése aligha okoz komoly gondot a NATO-nak.

Amúgy is szűkszavúak

De valamennyi gondot azért okoz. Nem annyira valósat, mint inkább lélektanit. Meglehet, hogy a régi tagok hírszerzési vezetői kevésbé lesznek beszédesek a NATO asztalánál. "A hírszerzési titkok teljes megosztása ugyan soha nem létezett a NATO-ban. A legnagyobb hírszerzési szolgálattal rendelkező Egyesült Államok csak akkor és csak annyi bizalmas információt ad át szövetségeseinek, amikor és amennyit Washington feltétlenül szükségesnek tart. Ezért Laborc Sándor elnöksége gyakorlatilag semmit nem változtat" - idézte a cikk a szakértőt.

Moniquet szerint vannak sokkal jelentősebb problémák is: az új tagok a korrupció vírusával fertőzték meg a szövetséget, s ezen belül a hírszerzési közösséget is. "Bulgária és Románia képviselői mindmáig nem a kollégákkal azonos mértékben jutnak hozzá a titkos anyagokhoz. Probléma nem a személyiségekkel van, hanem az adott országokban meglévő korrupció szintjével. A hírszerzési információk nemcsak politikai, hanem kereskedelmi árucikkek is" - mondta a szakértő a Novaja Gazeta tudósítójának.