A vezetőknek megegyezésre kell például arról, hogy ki vezesse azt az "alkotmányozó gyűlést" vagy konventet, amelynek feladata lesz a következő egy évben az unió intézményi reformjának előkészítése. (A három fő jelölt Valery Giscard d'Estaing volt francia államfő, Giuliano Amato volt olasz kormányfő és Wim Kok holland miniszterelnök, aki egyébként egyelőre nem akarja vállalni.) Kérdéses még az is, hogy milyen formában vonják be a tagjelölteket a testület munkájába - írja az MTI.
Heves viták várhatók azt illetően, hogy az új európai intézményeket melyik országok házalhatják. Tíz új EU-szerv vár "kiosztásra".
Nagy hangsúlyt kap majd a terrorizmus elleni küzdelem. A legnagyobb eredmény e téren a közös európai letartóztatási parancsról való megállapodás lehet, ami elől a hét elején elhárult az utolsó akadály, miután a korábban vonakodó Olaszország jelezte, hogy feladja ellenállását. Szó esik majd Afganisztán jövőjéről is.
Esedékes az a döntés is, amellyel a tagországok "működtethetőnek" minősítenék az európai védelmi és biztonságpolitikát (ESDP). Ezen azt értik, hogy - bár az ESDP gerincét alkotó közös gyors reagálású erőre még legalább 2003-ig várni kell -, a politika szervezeti-intézményi keretei létrejöttek és végleges formát öltöttek. Ez előtt egyetlen akadály áll: bár Törökország és az EU megállapodott a NATO erőforrásainak az igénybevételéről, az Ankarával régóta igen rossz viszonyban álló Görögország vétójával fenyegeti a megegyezést.
A vezetők megerősítik majd elkötelezettségüket az EU bővítése mellett, hangsúlyozva, hogy az visszafordíthatatlan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
