A Scotland Yard nem akart tűzharcot a Heathrow-n

Fegyveres összecsapás veszélye miatt nem vett őrizetbe a Scotland Yard egy háborús bűnök gyanújával feljelentett izraeli tábornokot, jelentette kedden a BBC. Az eset 2005 szeptemberében történt.

Doron Almog vezérőrnagyot egy emberi jogi csoport azzal a váddal jelentette fel, hogy a tábornok vezénylete alá tartozó egységek 2002-ben 59 palesztin házat romboltak le Gázában, miután palesztin fegyveresek egy rajtaütésben négy izraeli katonát megöltek. A nemzetközi jog szerint háború idején védeni kell a civil tulajdont.

A londoni Heathrow repülőtérre érkező tisztet egy bírósági végzés alapján őrizetbe kellett volna venni. A terv az volt, hogy a vezérőrnagyot az útlevél-ellenőrzésnél tartóztatják fel, bekísérik egy rendőrőrsre, és ott hivatalosan döntenek őrizetbe vételéről. Almogot azonban a londoni izraeli katonai attasé értesítette a rá váró rendőrökről, így a tábornok nem szállt ki a repülőgépből, két órán keresztül a fedélzeten tartózkodott, majd ugyanazzal a géppel visszatért Izraelbe.

A BBC a megszerzett korabeli dokumentumok alapján kedden arról számolt be, hogy az izraeli tábornok őrizetbe vételére kivonult Scotland Yard-egység parancsnoka úgy döntött, hogy nem mennek fel az izraeli El Al légitársaság gépének fedélzetére a katonatisztért, mert arra nem kaptak engedélyt, így nem volt egyértelmű, van-e joguk az El Al-gép fedélzetére lépni.

A műveletet irányító rendőrtiszt, John MacBrayne főfelügyelő akkori írásos jelentése szerint a Scotland Yardnak emellett nem voltak biztos értesülései arról, hogy az izraeli tábornok kíséretében nincsenek-e külön fegyveres vagy egyéb biztonságiak. MacBrayne végül arra a következtetésre jutott, hogy az őrizetbe vételi végzés teljesítése valós kockázattal járna a rendőrökre és civilekre is, nem beszélve egy esetleges repülőtéri fegyveres rendőri akció nemzetközi kihatásairól.

John O'Connor, a Scotland Yard különleges ügyosztályának volt vezetője a BBC televízió délelőtti magazinműsorának kedden azt mondta, a repülőgépet fel kellett volna tartóztatni, és az ügybe be kellett volna vonni a brit külügyminisztériumot.

Jack Straw akkori brit külügyminiszter az incidens után elnézést kért izraeli kollégájától, Szilvan Salomtól, aki felháborítónak nevezte az esetet.

Az ügyre annak idején a brit sajtó is felfigyelt. A The Times 2005 szeptemberében olyan értesülést közölt, hogy Ariel Saron, az előző izraeli miniszterelnök az eset hatására nem tett eleget Tony Blair akkori brit kormányfő londoni meghívásának, abból a meggondolásból, hogy hadseregbeli múltja miatt őt is megpróbálhatják őrizetbe venni. A lap szerint az izraeli hatóságok figyelmeztették az izraeli hadsereg akkori vezérkari főnökét, Dan Haluc tábornokot is, hogy ne utazzon Nagy-Britanniába.