Igazodás balra

Chile - Az elnökválasztást december 11-én tartják. A közvélemény-kutatások szerint a választás esélyese az országot a Pinochet-diktatúra bukása óta uraló baloldali koalíció jelöltje, a szocialista Michelle Bachelet asszony. Az ország a gazdagabbak közé tartozik a régióban a 10 700 dolláros fejenkénti GDP-vel. Bár a szegények aránya csak 20,6 százalék, a társadalmi szakadék itt is hatalmas. A jövedelmek eloszlását százas skálán mérő Gini index szerint - ahol a 0 az ideális, a 100 a teljesen igazságtalan - Chile 57,1 ponton áll. [A legkiegyensúlyozatlanabb Sierra Leone Gini index száma 62,9, a legigazságosabb Norvégia indexszáma 25,8, Magyarországé 26,9]
Bolívia - December 18-án általános választásokat tartanak, a legnagyobb esélye a kokatermelő parasztok Útban a Szocializmus Felé mozgalmának van. Hugo Chavez Bolíviában a legaktívabb, pénzzel és tanácsokkal is segíti a magántulajdont elutasító, egyeduralomra törő mozgalmat. Az ország még latin-amerikai szinten is szegény, az egy főre jutó GDP 2 600 dollár, a szegények aránya 64 százalék a társadalomban. A kevés jövedelem eloszlása némileg igazságosabb, mint Chilében, a Gini index szerint Bolívia 44,7 pontot kapott.
Haiti - Az elnökválasztást 2006. január 8-án tartják. A polgárháborútól sújtott ország diktátora, Jean-Bertrand Aristide 2004 februárjában menekült el az országból. Hugo Chavez olcsó olajfelajánlásával próbált befolyást szerezni a szigeten. A sokévi mészárlás után a gazdaság gyakorlatilag nem létezik, az egy főre jutó GDP 1 500 dollár, a szegények aránya 80 százalék. Az országot a Gini index alapján nem rangsorolták, de a szegények nyolcvan százalékos aránya miatt gyaníthatóan nem nagyok a jövedelmi eltérések.
Costa Rica - A közép-amerikai köztársaság polgárai 2006. február 5-én választanak elnököt. Az országban nagy hagyománya van a jobboldali politikai erőknek, és még a libertariánus párt is tényezőnek számít, de most a balos Nemzeti Felszabadítási Párt van hatalmon. Costa Rica is a gazdaságilag sikeresebb országok közé tartozik a térségben, az egy főre jutó GDP 9 600 dollár, a szegények aránya 18 százalék. A jövedelmek eloszlása így is igazságtalan, a Gini index mérőszáma 45,9.
Peru - A 2006. április 9-i választásokon a korrupcióba belebukott Fujimori elnök hívei küzdenek majd a baloldallal. Az egy főre jutó GDP 5 600 dollár, azaz az ország a latin-amerikai átlaghoz közelít. A szegények aránya 54 százalék, a jövedelmek eloszlása is igazságtalan, a Gini index 49,8 pont.
Kolumbia - A 2006. májusi választásokon valószínűleg ismét a liberálisok és a konzervatívok nyernek, Alvaro Uribe elnök mérsékelt jobboldali kormánya hatalmon maradhat. Az ország politikáját nagyban meghatározza a kokainbiznisz, a kokainkereskedők szélsőjobboldali milíciákkal biztosítják területeiket a szélsőbaloldali, de a kokainbizniszben szintén érintett terroristákkal szemben. Az ország legerősebb pártja a Liberális Párt, a konzervatívokat azonban több kisebb párt támogatja. Baloldali fordulatra kevés az esély. Az egy főre jutó GDP 6 600 dollár, a szegények aránya 55 százalék, a társadalmi igazságtalanság - a kokainbárók országában nem meglepő módón - hatalmas, a Gini index 57,1 pont
Mexikó - A jelenleg a Bush barátjának számító egykori Coc-Cola menedzser Vicente Fox által irányított országban a 2006. július 2-i választás baloldali fordulatot hozhat - bár az elnök emberei mindent megtettek Mexikóváros népszerű, baloldali polgármesterének, az elnöki címre is pályázó Andres Manual Lopez Obrador ellehetetlenítéséért. Obrador ellen koholtnak tűnő vádak alapján büntetőeljárást is kezdeményeztek. Obrador mentelmi jogát Fox pártja és legnagyobb riválisa, a konzervatív Forradalmi Párt - ami Fox elnökségéig egyeduralkodó volt az országban - együtt vonta meg. Ez jól mutatja, hogy a populista baloldali Obrador mekkora esélyese a jövő évi választásoknak. A baloldali felhördülés érthető, Mexikóban szemmel látható a társadalmi igazságtalanság. Az országban él a világ negyedik leggazdagabb embere, Carlos Slimj becsült vagyona 46 milliárd dollár. Rajta kívül még tucatnyi milliárdos él az országban - köztük az elnök Fox is. Ehhez képest az ország GDP-arányos adóbevételei még Szenegálét is alulmúlják, a szegények aránya pedig 40 százalék. Az egy főre jutó GDP 9 600 dollár, a Gini index 53,1 pont.
Brazília - A latin-amerikai baloldali fordulat mintaországában Lula elnök minden bizonnyal hatalmon maradhat a 2006. október 1-i választások után. Lulát az újbaloldal messiásként ünnepelte, de az általános félelmekkel szemben mégsem szovjetesítette az országot. Gazdaságpolitikájában liberális és piacbarát, ugyanakkor több programot is indított a megrázó társadalmi különbségek mérséklésére. Az egy főre jutó GDP 8 100 dollár, a szegények aránya 22 százalék. A Gini index mérőszáma 60,7 pont.
Ecuador - A 2006 októberi választások kimenetelét nagyban befolyásolhatja Hugo Chavez ajánlata az államadóság felvásárlására. Chavez természetesen a baloldal sikere érdekében pazarolná bőkezűen olajmilliárdjait. Az országban amúgy is jellemzően baloldali pártok versengenek egymással. Ecuador 3 700 dolláros egy főre jutó GDP-jével alulról súrolja a latin-amerikai átlagot, a szegények 45 százalékos aránya sem kiemelkedő, a 42 pontos Gini Index pedig már-már kimagasló.
Nicaragua A közép-amerikai ország a nyolcvanas években alaposan belekóstolhatott az etatista, diktatórikus baloldaliság rémségeibe. Ennek ellenére a szandinista diktatúra pártja még mindig a második legnagyobb politikai erő a jobboldali liberális pártok koalíciója után. Ha a 2005. november 5-i választások baloldali fordulatot hoznak, az a chavezista erők sikere is lesz egyben, hiszen a szandinista diktatúra mindenképpen közelebb áll Chavez vezérösztönéhez, mint Lula piacbarát baloldalisága. Nicaragua még mindig nem szedte össze magát az évtizedes polgárháború után, az egy főre jutó GDP 2 300 dollár, a szegények aránya 50 százalék, a kevéske jövedelem eloszlása is igazságtalan, a Gini index 55,1 ponton áll.
Venezuela A 2006 november-decemberére tervezett választásoknak nincs igazi tétje. Hiába fogott össze az összes Chavez-ellenes erő az ultrakonzervatívoktól a nagytőkéseken át a középpolgárságig, a lakosság 47 százalékát kitevő szegények egyöntetűen a volt ejtőernyős ezredest, Fidel Castro nagy barátját támogatják. Így Chavez a 2000-es választásokon a szavazatok hatvan százalékával nyert, és 58 százalékos szavazati aránnyal megnyerte az eredetileg a visszahívásáért kiírt szavazást is. Bár Chavez Dél-Amerika hőse és éppen Ecuadort és Argentínát is meg akarja menteni, Venezuela nem áll túl fényesen gazdaságilag. Az egy főre jutó GDP 5 800 dollár, a szegények aránya 47 százalék, a jövedelmek eloszlása - amin Chavez a magántulajdonú farmok elkobzásával próbált javítani - is igazságtalan, a Gini index 49,5 pont.