Megváltoztatták a halálra ítélt ápolónők ítéletét

Életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette a líbiai legfelsőbb igazságügyi tanács az öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos halálos ítéletét, közölt kedd este hivatalos líbiai forrásokra hivatkozva az MTI. Az ítéletet aztután módosították, hogy kedden megkezdték a négyszáz elhunyt gyermek családjának a kárpótlását. A 400 millió dolláros kártérítést adósság-elengedés címén fizetik ki, Bulgária mellett Szlovákia, Horvátország és a Cseh Köztársaság közreműködésével.

A nyolc éve az észak-afrikai országban raboskodó öt bolgár ápolónőre és egy palesztin orvosra kimondott halálos ítéletet a múlt héten a líbiai legfelsőbb bíróság megerősítette.

Azzal vádolják a hat külföldit, hogy szándékosan megfertőztek mintegy 400 líbiai gyereket HIV-vírussal a 90-es évek végén Líbia második legnagyobb városának, Bengázinak a gyermekklinikáján. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekményt, és fellebbeztek a perújrafelvételben első fokon kiszabott büntetés ellen, de a legfelsőbb bíróság a múlt szerdán elutasította fellebbezésüket.

Az eset

1998-ban az azóta betiltott és megszüntetett La magazin leplezte le, hogy a bengázi al-Fateh gyerekkórházban többszáz gyermek fertőződött meg HIV vírussal. A líbiai hatóságok az ENSZ egészségügyi szervezetéhez, a WHO-hoz fordultak segítségért. A WHO szakértői csapatot küldött az országba, ami 1999. januárjáig vizsgálódott, majd azóta is titkos jelentést tett az ügyről.

A líbiai hatóságok szinte rögtön külföldiek ármánykodására fogták a fertőzéseket. 1999. februárjában gyakorlatilag elraboltak 23, az országban dolgozó bolgár ápolót és orvost, akik az al-Fatehben dolgoztak. Közülük végül öt ápolónő ellen emeltek vádat, a későbbiekben egyikük férjét is meggyanúsították. Az ápolónők mellett egy palesztin rezidenst is megvádoltak a gyermekek szándékos megmérgezésével.

A líbiaiak vádjai kémtörténetbe illőek és a legfelsőbb körökből érkeztek. Maga Moamer el-Kadhafi elnök jelentette ki egyik nyilatkozatában, hogy a bengázi mérgezést "egyesek szerint a CIA, mások szerint az izraeli Moszad követte el. Kísérleteztek ezeken a gyermekeken."

A vádirat ennek megfelelően a szovjet koncepciós perekhez hasonlatos. A líbiai hatóságok szerint az öt bolgár ápolónő egyike, Krisztijana Vulcseva volt a banda vezetője, aki a palesztin orvos, Asraf Ahmad Dzsuma segítségével rávette a többi négy ápolót a gyerekek szándékos megmérgezésére.

A gyanúsítottak befeketítésére további vádakkal egészítették ki a vádiratot. Ezek szerint a banda tagjai házasságtörő szexuális viszonyt folytattak egymással, alkoholt főztek és fogyasztottak, és illegális pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre külföldi valutával. Azaz, az iszlámot nem tisztelő, velejükig gonosz szodomiták voltak amellett, hogy külföldi titkosszolgálatok szolgálatában álltak.

Súlyos csúsztatások

A vádirattal rengeteg jogi probléma van. Hogy a leglényegesebbel, a szándékos mérgezéssel kezdjük, idézni kell az eredetileg a líbiaiak által felkért Luc Montagnier és Vittorio Colizzi készített véleményt.

Montagnier, aki a HIV vírus egyik felfedezője, a Colizzi professzorral közös jelentésében tételesen cáfolja a szándékos fertőzés vádját. Leglényegibb megállapításaik szerint a bengázi kórházban azonosított vírustörzs, a HIV A/G Nyugat-Afrikában elterjedt ugyan, de a kórházban talált törzs még nem volt lajstromozva - azaz nem lehetett tudományos laboratóriumokból beszerezni. A bengázi kórházban amúgy sem voltak megfelelőek a körülmények a vírustörzs tárolására, hogy azzal aztán beolthassák a gyermekeket.

Ennél is lényegesebb, hogy Montagnier és Colizzi megállapításai szerint a járvány valószínűleg 1997-ben, de akár már 1994-ben is kitörhetett a kórházban - miközben a megvádolt ápolónők mint a járvány felfedezése után(!) érkeztek a kórházba, és a palesztin orvos is csak 1998-ban. Ráadásul a meggyanúsított hatok közül ketten sosem jártak a fertőzött osztályokon.

Montagnier és Colizzi szerint ugyan nem zárható ki a gyanúsítottak hanyagsága, de semmi sem támasztja alá azt, hogy szándékosan cselekedtek volna. Felelősségük csupán annyi, hogy a kórházban tapasztalható lesújtó higiéniás körülmények ellenére nem tagadtak meg bizonyos beavatkozásokat - mint például az egyszer használatos injekcióstűk újbóli felhasználása.

Kényszervallatások

Mint említettük, a líbiai vádak nem csak a Montagnier-Colizzi jelentés alapján tűnnek nevetségesnek. Talán elég lenne csak azt megemlíteni, hogy az öt bolgár ápolónő már a járvány felfedezése után érkezett csak Líbiába, ennek fényében az már mellékes, hogy a bandavezérnek kikiáltott Vulcsevát a többiek egyáltalán nem ismerték. A másik főkolomposnak kikiáltott palesztin orvost is csak ketten, de őt is csak látásból. Ráadásul a Dzsumát ismerő két ápolónő állítása szerint soha semmilyen utasítást sem kapott az orvostól.

Helyzetüket nehezíti, hogy letartóztatásuk alatt valamennyien beismerő vallomást tettek - igaz, ezt csupán arab nyelvű dokumentumok igazolják. Nem véletlenül. A gyanúsítottak szerint ugyanis a beismerő vallomásokat kínzás hatására tették, úgy, hogy kihallgatásukkor nem volt tolmácsuk, így a számukra teljesen érthetetlen iratokat írták alá, hogy megszabaduljanak a verésektől és az elektrosokkoktól. A kínzások miatt a palesztin orvos elvesztette egyik szemét, egyik keze pedig megbénult.

Líbia visszavág

A perek - most a harmadik per fellebbviteli tárgyalásánál tartunk, miután az első két halálos ítéletet megsemmisítették - során a líbiai bíróságok egyszerűen nem vettek tudomást a kínzásokról. Az ügyben ugyan vádat emeltek tíz börtönőr ellen, ám őket felmentették. Jellemző, hogy a kínzással vádolt foglárok maguk is kínzásokra panaszkodtak.

Ahogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az AIDS vitathatatlanul legnagyobb szaktekintélyének számító Montagnier szakvéleményét is. Ehelyett egy líbiai tudósokból álló szakértőcsoport megállapításait fogadták el, mely szerint, hogy hogy nem, szándékos mérgezés történt. Colizzi sajtónyilatkozatában a szakvéleményük megdöntésére használt líbiai elemzést "hihetetlenül irracionálisnak", az ítéletet pedig "rossz kémfilmekbe illőnek" nevezte.

Kilóg a lóláb

Ezek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a líbiai hatóságok a külföldi egészségügyi személyzettel akarja elvitetni a kórházak brutális higiéniás állapotai közt kitört járvány miatti botrányt. (Az állapotokra jellemző, hogy az AIDS-járvány elmúlt évében összesen ötven kórházi dolgozó kapta el a fertőzést a kórházakban, közülük kettő az el-Fatehban.) De aztán Moamer el-Kadhafi egyik nyilatkozata lebuktatta a líbiai kormány valós szándékait.

Kadhafi ugyanis azt javasolta, hogy a brit hatóságok engedjék szabadon a Lockerbie repülőgéprobbantás elkövetéséért életfogytiglani börtönre ítélt líbiai titkosügynököt, Abdulbaszet al-Megrahit, és azt, hogy Bulgária fizessen 2,7 milliárd dollár kártérítést Líbiának. Pontosan annyit, amennyit Líbia fizetett a lockerbie-i áldozatok családjainak. Egy keddi hír szerint ez a megállapodás meg is történt.

Szummaszummárum

Líbiában 429 gyermek fertőződött meg HIV vírussal a bengázi al-Fateh kórházban. Bár a fertőzés minden gyanú szerint a borzalmas higiéniás körülmények miatt terjedt el, Líbia a lockerbie-i géprobbantás elkövetőjének szabadon bocsátása és az ott kifizetett 2,7 milliárd dolláros kártérítés visszazerzése, illetve az egészségügyi rendszer hibáinak elleplezése érdekében vádat emelt öt olyan bolgár ápolónő és egy palesztin orvos ellen, akik a járvány felfedezése, illetve kitörése után álltak munkába a kórházban.

A perben nem vették figyelembe, hogy a beismerő vallomásokat kényszer hatására, kínzások után tették a gyanúsítottak, ahogy nem vették figyelembe az AIDS elsőszámú nemzetközi szaktekintélyének véleményét sem. Ellenben elfogadták a líbiai tudósok még Líbián belül is vitatott, a nemzetközi szakértők szerint egyszerűen nevetséges szakvéleményét.

Bulgária a vádlottak kiadatását kéri

Bulgária bejelentette, hogy kérni fogja az elítélt ápolónők és az időközben bolgár állampolgárságot kapott orvos kiadatását Líbiától, miután a halálos ítéletüket életfogytiglani elzárásra változtatta a líbiai legfelsőbb igazságügyi tanács. - Ez nagy lépés a jó irányban... számunkra az ügy véget ér, amint visszajönnek Bulgáriába - mondta Ivajlo Kalfin külügyminiszter, hozzátéve, hogy már holnap hozzáfognak a munkához. A kiadatást az teszi lehetővé, hogy a két ország a 80-as években egyezményt kötött, s e szerint az elítéltek a büntetésüket a saját országukban is letölthetik. Brüsszeli uniós körök számára "megkönnyebbülést" hozott a halálos ítélet enyhítésének híre, amely az Egyesült Államokat is megnyugtatta Sean McCormack külügyi szóvivő szerint.