Libanon 'mindenre kiterjedő tűzszünetet' kér

2006.07.13. 00:31
Libanon azonnali és átfogó tűzszünetet kért, miután Izrael Bejrút egy déli kerületének evakuálására szólította fel. Libanon légi és tengeri blokád alatt van. Két magyar turista az utazásukat szervező irodához fordult, hogy segítsenek kijutni az országból. A Hezbollah fegyveresei közben rakétákkal lőnek izraeli városokat, eddig két polgári áldozata volt a rakétatámadásoknak. Libanonban több mint 50 civil, köztük négy brazil turista vesztette életét a bombázásokban. Közben folytatódnak a harcok a Gázai övezetben is.

Rakétatámadás érte Izrael harmadik legnagyobb városát, Haifát csütörtök este, jelentette az AP hírügynökség. Senki sem sérült meg a libanoni síita radikális szervezet e rakétatámadásában, de riadalmat keltett, hogy a Hezbollah ilyen viszonylag távoli célok elérésére alkalmas fegyverekkel rendelkezik. Korábban még sohasem jutott el az iráni és szíriai támogatással működő csoport rakétája ilyen messzire, a Hezbollah korábban csak a libanoni-izraeli határ közvetlen közelében lévő izraeli településeket tudta támadni.

Összeül a BT

Libanon kérésére pénteken rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Marc de la Sabliere francia nagykövet, a BT soros elnöke közölte: Libanon és Izrael képviselői mellett meghallgatják a térségben kialakult helyzetről az ENSZ egyik tisztviselőjét is.

A rendkívüli ülést azért hívták össze mert, Izrael blokád alá vonta a libanoni kikötőket, bombázta a bejrúti nemzetközi repülőteret és támadott két légitámaszpontot. Meghalt 57 ember azoknak a megtorlásoknak a jegyében, amelyet az izraeli hadsereg a szerdán elrabolt két katonája miatt indított.

Az Egyesült Államok közben csütörtökön megvétózta a Biztonsági Tanácsban azt a határozattervezetet, amely elítélte volna a Gázai övezetben folyó izraeli offenzívát és az izraeli csapatok kivonását követelte volna. Bővebben a határozattervezetről >>>

Libanon "mindenre kiterjedő tűzszünetet" kér és az izraeli támadás leállítását, közölte csütörtökön Gázi al-Aridi libanoni tájékoztatási miniszter. "Libanon fő követelése egy azonnali és átfogó tűzszünet, és az agresszió beszüntetése" - mondta a politikus a bejrúti kormány rendkívüli ülését követően.


al-Aridi libanoni tájékoztatási miniszter

Aridi a kormány rendkívüli ülésének a szünetében közölte, Fuád Szinjóra miniszterelnök a délelőtt tárgyalásokat folytatott az ENSZ BT tagállamainak bejrúti nagyköveteivel, valamint az arab országok külképviselet-vezetőivel, hogy Libanon támogatást kapjon az izraeli offenzíva leállítása érdekében.

Cáfolták, hogy Iránba vinnék a túszokat

Izraeli közlés szerint Iránba akarja vinni a szerdán túszul ejtett két izraeli katonát a Hezbollah libanoni gerillaszervezet. "Pontos információink vannak arról, hogy a Hezbollah azt tervezi, Iránba viszi az elrabolt katonákat" - közölte csütörtöki sajtóértekezletén Gideon Meir izraeli külügyi szóvivő.

Az illetékes Iránt és Szíriát tette felelőssé az erőszak libanoni fellángolása miatt. "A Hezbollah nem lenne képes a libanoni működésre Szíria nyilvánvaló támogatása nélkül" - fogalmazott. Hozzátette, hogy "a libanoni síita szervezet Teherán dzsihádista rezsimjének a karja".

Hamid Reza Aszefi, az iráni külügyminisztérium szóvivője teljesen abszurdnak nevezte az ezzel kapcsolatos korábbi izraeli közlést. Hangozatta, hogy határozottan cáfolja azt. Szerinte "Izrael végső kétségbeesésében, a világban tapasztalható fokozó elszigeteltsége és az Izraelben kialakult feszültség, valamint válság miatt most képtelenségeket állít."

Blokád alatt Libanon

Az izraeli kormány csütörtökön délután felszólította a libanonit, hogy ürítse ki Bejrútnak azt a déli negyedét, ahol a Hezbollah főhadiszálása van, és ahol Szajjid Haszan Naszrallah, a terroristák vezére lakik. Értesítettük Libanont, hogy evakuáljon minden polgári lakost Bejrútnak abból a negyedéből, amely a Hezbollah fellegvára, és ahol Naszrallah él, a szervezet székháza működik és fegyverraktárai vannak, írta a Maariv izraeli hírportál Dan haluc vezérkari főnökre hivatkozva. Haluc emellett megjegyezte, hogy egyetlen libanoni célpont sem számít védettnek.

Az izraeli légierő a libanoni hadsereg két legfontosabb légi támaszpontja ellen hajtott végre támadást csütörtökön délután Libanonban keleti és északi részében. A rajaki repülőtér a Bekaa-völgyben, Bejrúttól 50 kilométerre keletre, közel a szíriai határhoz terül el. A támaszponton a hadsereg kelet-libanoni főhadiszállása van, valamint a libanoni légierő kéttucatnyi helikoptere is itt állomásozik. A libanoni hadseregnek, nincsenek harci gépei, csak helikopterei.

Biztonsági források közlése szerint egy izraeli harci gép bombázta az észak-libaboni Kulajaat repülőterét is. A támadásnak nem voltak áldozatai, de a két légi támaszpont elleni támadásokkal Izrael gyakorlatilag megbénította a libanoni légierőt.


Libanoni légvédelem

A Hezbollah gerilláival vívott harcában Izrael először mért csapást a libanoni hadsereg létesítményeire, közölte a helyi rendőrség. A nap folyamán Izrael a bejrúti repülőtér mindhárom kifutópályáját bombázta, ez az egyetlen nemzetközi légikikötő az országban, amelyet a támadás után bezártak. A Reuters információi szerint az izraeli hadsereg a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autóút lebombázására készül.

Csütörtök este ismét támadás érte a bejrúti repteret. Biztonsági illetékesek szerint az izraeli légierő helikopteréről kilőtt rakéták a légikikötő üzemanyagtartályait vették célba. Szemtanúk legkevesebb négy erős robbanásról számoltak be a repülőtér körzetéből. Libanoni kormányilletékesek szerint mielőbb megkezdik a keletkezett károk kijavítását, és a légikikötő két nap múlva ismét fogadhat és indíthat gépeket, bár a jelenlegi helyzetben erre kicsi az esély.

Libanon megosztott

A libanoni hadsereg eddig kívül maradt a Hezbollah és az izraeli erők közötti összecsapásokból. Izrael ugyanakkor a libanoni kormányt tartja felelősnek azért, hogy a síita fegyveresek szerdán elrabolták a két izraeli katonát. A Hezbollah teljes autonómiát élvez Dél-Libanonban, a kormány pedig nem képes ellenőrzést gyakorolni felette, és Bejrút is ellenáll minden erre irányuló nemzetközi nyomásnak. A síita csoport leszerelésre teendő bármilyen kísérlet ugyanis vallási konfliktussal fenyeget.

Libanon "Damaszkusz és a Hezbollah túsza" - vélekedett Marván Hamáde libanoni távközlési miniszter a Libanon elleni izraeli offenzívát kommentálva. "Faruk as-Saraa (szíriai alelnök) adja a parancsokat, a Hezbollah hajtja végre, Libanon pedig a túsz" - mondta a libanoni miniszter nyugati újságíróknak adott nyilatkozatában.

Valid Dzsumblatt parlamenti képviselő, a libanoni drúzok politikai vezetője hasonlóan vélekedett egy nyilatkozatában. "A libanoni kormány nem vállalhatja a felelősséget egy olyan akcióért, amelyről senki sem kérdezte meg, helyesli-e avagy sem" - mondta. Szinte hihetetlen, hogy a Hezbollah a maga szakállára, a kormány megkérdezése nélkül olyan döntést hoz, amellyel háborúba sodorja egész Libanont, mondta Amin Dzsemajel volt libanoni elnök. Az exállamfő szerint a Hezbollah izraeli katonai őrhely ellen intézett támadása a síita radikális szervezet egyoldalú kezdeményezése volt, de az ország egész lakossága és gazdasága sínyli meg a súlyos következményeket.

Légi és tengeri blokád alá vonta Libanont Izrael. A légierő gépei reggel a bejrúti repteret és a Hezbollah tévéadóját bombázták, a terrorcsoport bosszúból izraeli városokra lő rakétákat. Izrael egyértelműen a libanoni kormányt teszi felelőssé, célja a Hezbollah elüldözése a határ térségéből. Bővebben a délelőtt és az előző nap eseményeiről>>>

Rakéták a civilekre


Forrás: about.com

Libanoni gerillák hét katyusa rakétát lőttek ki csütörtökön az észak-izraeli Szafed városára, a támadásban húsz ember megsebesült, ketten közülük súlyosan. A sérültek közül egy izraeli asszony életét vesztette, közölték helyi orvosok. Az asszony a második polgári áldozata a libanoni Hezbollah Izrael elleni rakétatámadásainak. A lövedékek a város központjában csapódtak be: eltaláltak egy bevándorlókat fogadó gyűjtőközpontot és egy iskolát, egy harmadik rakéta pedig benzinkút mellett ért földet. A libanoni határtól 15-20 kilométernyire délre fekvő, 20 ezer lakosú város az 1990-es évek óta nem volt rakétatámadások célpontja.

Libanonból kilőtt rakéták csapódtak be csütörtökön az észak-izraeli Karmiel városába is és a szomszédos, arabok lakta Madzsd el-Krum faluba, közölte az izraeli hadsereg. A két település húsz kilométernyire délre fekszik a libanoni határtól. A Tízes Csatorna izraeli tévéállomás a mentőszolgálatra hivatkozva arról számolt be, hogy egy ember sérült meg Madzsd el-Krumban, állapota közepesen súlyos.

Négy brazil turista meghalt Libanonban

Négy brazil állampolgár vesztette életét egy izraeli támadás során Libanonban - jelentette be csütörtökön a brazil kormány. "A kormány mély megdöbbenéssel értesült róla, hogy négy brazil állampolgár - ugyanannak a családnak a tagjai, közöttük két gyermek - Szrifa városában áldozatul esett a libanoni katonai akcióknak" - áll a brazíliai külügyminisztérium közleményében. "Brazília elítéli az izraeli erők által elkövetett támadást, amely aránytalan reagálás, és ártatlanok életét követelte a polgári lakosság körében" - tette hozzá a minisztérium.

Két magyar turista kért segítséget a szegedi TUI Utazási Központ Aquamount Travel utazási irodájától, hogy hazautazhassanak Libanonból, közölte Lehota Andrea, a cég értékesítője csütörtökön. A két turistának az iroda intézte a repülőjegyét, az eredeti elképzeléseik szerint a hónap végén utaztak volna vissza Magyarországra. A bejrúti események miatt kértek csütörtökön segítséget az irodától.

Salit tizedes elrablása

június 25. vasárnap
Gilad Salit tizedest fogságba ejtik palesztin milicisták a Gázai övezet határán.

június 26. hétfő
Az elrablók Izraelben bebörtönzött palesztinok szabadon bocsátását követelik, az izraeli hadsereg körülveszi Gázát.

június 27. kedd
A milicisták 400 fogoly szabadságáért cserébe engednék el Salit tizedest

június 28. szerda
Az izraeli hadsereg légicsapást mér, majd bevonul a Gázai övezet déli részére. Már két izraeli túsz élete van a milicisták kezében.

június 29. csütörtök
Izrael őrizetbe veszi a kormányzó Hamasz 20 parlamenti képviselőit és 8 miniszterét. Megtalálják az elrabolt telepes, Elijahu Aseri holttestét.

július 1. szombat
Az elrablók 1000 palesztin bebörtönzött szabadon bocsátását követelik.

július 3. hétfő
A palesztin milicisták 24 órás ultimátumot adnak Izraelnek.

július 4. kedd
Izrael nem enged a zsarolásnak, információi szerint Salit tizedes még életben van. A Hamasz fegyvereseinek rakétája csapódik be Askelon belvárosába.

július 5. szerda Az izraeli kormány "biztonsági zóna" kialakításáról dönt a Gázai övezetben, azaz egy évvel a kivonulás után ismét megszállja az övezet egyes részeit, hogy megvédje a közeli izraeli városokat a terroristák rakétatámadásaitól.

július 6. csütörtök Izrael elfoglal több, egy éve kiürített egykori zsidó telepet a Gázai vezet északi részén. A légitámadásokban és a tüzérségi csapásokban legalább 12 palesztin veszti életét.

július 7. péntek Fokozódnak az összecsapások, a légitámadásokra rakétatámadásokkal felelnek a palesztin terroristák. Igaz, az izraeliek egy nap alatt 26 terroristával végeznek.

július 11. kedd A palesztin-izraeli konfliktusba beleszól Mahmúd Ahmadinezsád, Irán a holokausztról vallott sajátos nézeteiről és az atomenergia iránti elkötelezettségéről ismert elnöke is. Mint mondta, fokozódik a muzulmán nemzetek dühe. Két nappal nyilatkozata után az Irán és Szíria útmutatásait követő Hezbollah rakétatámadást indított Izrael ellen és elrabolt két izraeli katonát.

július 12. szerda Rakétatámadást indít Izrael ellen az Irán támogatását élvező szélsőséges síita párt, a Hezbollah terrorcsoportja. A Libanonból támadó terroristák két izraeli katonát el is rabolnak. Izrael válaszcsapást indít, légiereje hidakat, utakat, terrorista állásokat bombáz, miközben több ezer katona szárazföldi inváziót indít. Az izraeli kormány szabad kezet ad a hadseregnek a hadműveletekhez és elrendeli a tartalékosok mozgósítását.

Lehota Andrea elmondta, sikerült helyet foglalni ügyfeleiknek egy hétvégi Damaszkuszból Bécsbe tartó gépre. Az ügyfeleik jelezték, hogy a közvetlenül Damaszkusz felé vezető utat már nem lehet használni, ezért valamilyen kerülő úton juthatnak csak oda. A legtöbb bejrúti járatot a libanoni hatóságok Ciprusra irányították át.

Malév: nincs földi transzfer

A Malév határozatlan időre törölte a libanoni fővárosba, vagy onnan repülő járatait, tájékoztatta Németh Krisztina, a Malév szóvivője az MTI-t csütörtök este, miután reggel izraeli rakétatámadás érte a bejrúti nemzetközi repülőteret.

A szóvivő - aki délelőtt még azt közölte, a Malév e helyett Damaszkuszba repül, s a szárazföldön juttatja el az utasokat Bejrútba - este arról tájékoztatta az MTI-t, "a helyzetre való tekintettel" nem szerveznek földi transzfert a szíriai és a libanoni főváros között.

A bejrúti gépre a következő egy hétre, július 22-ig bezárólag induló MA 240/241 járatra érvényes jeggyel rendelkező utasok foglalását a bizonytalan helyzet miatt a légitársaság egy későbbi időpontra díjmentesen átkönyveli, állt a délelőtti tájékoztatásban.

Abbász a békéért aggódik

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden a jordániai fővárosban, Ammánban találkozott Juval Diszkinnel, a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat vezetőjével, hogy tárgyaljon Gilad Salitról, a június 25-én elrabolt izraeli katonáról. Egy magas rangú palesztin biztonsági tisztviselő tájékoztatása szerint a megbeszélésen szó esett továbbá biztonsági kérdésekről, valamint a Gázai övezetbeli izraeli katonai behatolásról. Abbász jordániai hivatalos látogatása keretében kedden találkozott II. Abdalláh jordániai királlyal, akitől kérte, hogy országa járjon közbe a június 27-e óta tartó izraeli támadás leállítása érdekében.

Abbász szerint Izrael katonai behatolása Libanonba egy nagy kiterjedésű közel-keleti háború rémét vetíti előre, a palesztin vezető ezért kérte a nagyhatalmakat, hogy avatkozzanak be a helyzet elmérgesedésének megakadályozására.

"A hadművelet kiterjesztése a szomszédos Libanonra fokozzák aggodalmunkat, hogy egy új regionális háború kezdődik" - jelentette ki Abbász csütörtökön a ciszjordániai Rámalláhban, miután Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfővel tárgyalt.

Az Arab Liga külügyminiszterei szombaton rendkívüli ülést tartanak Kairóban a libanoni és a palesztin helyzetről. A pánarab szervezet csütörtökön kiadott közleménye szerint az ülésen megvizsgálják a Libanonban és a palesztin területeken kialakult súlyos helyzetet és az izraeli erők agresszióját.

Irán a lehető legélesebben elítélte a Libanonban végrehajtott izraeli katonai műveletet, és Izrael támogatásával vádolta a Nyugatot. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök felszólította a Nyugatot, hogy "ne támogasson tovább egy rezsimet, mely nemkívánatos ebben a térségben". Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter kijelentette, hogy minden nyugati béketerv kudarcot vallott a Közel-Keleten, és nem lesz addig igazságosság, amíg nem veszik tekintetbe "Palesztina igazi lakóinak akaratát".

Megoszlanak a vélemények

George Bush, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, az erőszak kiterjesztésével a Hezbollahot vádolta, valamint felelősségre vonta Szíriát a Hezbollah támogatásáért. Görögország "komoly aggodalmának" adott hangot, és önmérsékletre szólította fel a zsidó állam szomszédait. Evangelosz Antonarosz kormányszóvivő sürgette a Hezbollahot, hogy engedje el a túszul ejtett izraeli katonákat.

Franciaország bírálta Izrael hadműveleteit, aránytalan válaszcsapásnak ítélte a bejrúti reptér elleni támadást. Jacques Chirac francia elnök ugyanakkor az erőszak azonnali beszüntetésére és a Hezbollah által elhurcolt két izraeli katona szabadon bocsátására szólított fel csütörtökön abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott.

Massimo D,Alema olasz külügyminiszter a dél-libanoni és bejrúti izraeli reakciót "aránytalannak és veszélyesnek" nevezte. Oroszország szintén elítélte az izraeli támadásokat, valamint nyugalomra szólította fel a zsidó államot és a Hezbollaht egy térségbeli nyílt konfliktus elkerülésére. A közel-keleti kvartett (a konfliktusban közvetítő Egyesült Államok, ENSZ, Oroszország és az Európai Unió) intenzív konzultációkba kezdtek, hogy ne engedjék a konfliktust valódi háborúvá terebélyesedni Libanon és Izrael között.

Az Európai Unió finn elnöksége nyilatkozatban bírálta Izraelt katonai ereje "aránytalan" alkalmazásért Libanonban. Az elnökség sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok és a polgári létesítmények lerombolása miatt. A nyilatkozat szerint nem igazolható egy légi és tengeri blokád bevezetése Libanonnal szemben. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közel-keleti látogatást tervez, hogy személyesen próbálja közvetíteni az Izrael és Libanon közt kialakult konfliktusban, írja az AP.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár magas rangú küldöttséget meneszt a Közel-Keletre, hogy rábírja a feleket az önmérsékletre, és segítsen leküzdeni a térségben kialakult mély válságot. Az ENSZ-küldöttség Kairóban az egyiptomi kormány és az Arab Liga illetékeseivel tárgyal, majd Izraelbe, a palesztin területekre, Libanonba és Szíriába utazik, sőt esetleg más országot is útba ejt, ha erre szükség van, közölte egy ENSZ-szóvivő. A küldöttséget Vijay Nambiar, Annan politikai tanácsadója vezeti.

Kétfrontos harc

Izrael szerdán indított offenzívát Libanonban, miután a kormányban is szerepet vállaló Hezbollah síita szélsőséges párt terroristái még reggel rakétákkal lőtték Észak-Izraelt, majd a megszállt Golán-fennsík, illetve a vitatott hovatartozású Síba-farmok térségében az országba behatolva három izraeli katonát megöltek, két katonát, Ehud Goldwassert és Eldad Regevet pedig elrabolták. Válaszul Izrael több ezer katonával szárazföldi, vízi és légi offenzívát indított. A támadásokban 52 libanoni civil vesztette életét.

A Hezbollah szerdai támadása óta Izrael kétfrontos, egyre inkább háborúnak tűnő harcot vív. Folytatódott ugyanis a két és fél hete elrabolt Gilad Salit tizedes kiszabadítására indított gázai akció is. Csütörtök hajnalban az izraeli légierő egyik harci gépe lebombázta a palesztin külügyminisztérium gázai épületét.