Atomerőműve 2009-re tervezett bezárásának elhalasztását tervezi a litván kormány, jelentette a BBC. A csernobili típusú erőmű bezárására vállalt kötelezettség az ország 2004-es EU-csatlakozásának egyik előfeltétele volt.
Energiafüggők
A litván kormány szerint a hátralévő három év nem elég az atomerőmű szolgáltatta áram alternatív forrásokkal való kiváltására. Mivel az ország egyáltalán nem rendelkezik saját energiaforrásokkal, a vezetés félelmei szerint az atomerőmű bezárása teljesen kiszolgáltatottá teheti a külföldi energiafüggőségtől szenvedő országot.
Litvánia félelmeit csak tovább fokozhatta az év eleji orosz-ukrán gázháború. A balti ország a többi posztszovjet államhoz hasonlóan nyomott áron kap gázt Oroszországtól, azaz Ukrajnához hasonlóan Putyin hangulatától függ a gázellátás biztonsága.
Nehéz meccs
Az Ignalina erőmű két blokkjából egyett már leállítottak. A második leállításával Litvánia belföldi energiaforrás nélkül maradna. Az ország energetikai minisztere szerint az egyetlen alternatíva egy új atomerőmű építése lehet. Ezt leghamarabb 2013-ra fejezhetnék be, addig kéne meghosszabítani az Ignalina erőmű működési engedélyét.
Ehhez az EU hozzájárulását is meg kéne szerezni, de Dauksys energetikai miniszter erre kevés esélyt lát.
Litvánia nem az egyetlen európai ország, amelyik elavult atomerőműve továbbüzemeltetését tervezi. A magyar kormány elvi döntést hozott a paksi atomerőmű működési idejének húsz éves meghosszabbításáról, ahogy Németország is fel akarja függeszteni az atomerőművek bezárását indítványozó korábbi kormányhatározatokat. De még az atomerőművek építését korábban népszavazással betiltó Svédországban is fordult a hangulat, a lakosság többsége immár atompárti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
