A Lockheed tiltott technológiát adott el Kínának

Titkos rakéta-technológiát adott el Kínának?

Az Egyesült Államok kormánya azzal vádolja a Lockheed Martint, hogy az megszegve a külkereskedelemre vonatkozó törvényeket titkos rakéta-technológiát adott el Kínának. A külügyminisztérium csütörtökön levélben közölte a céggel, hogy az export során harminc alkalommal megsértették az idevágó passzusokat.

A Lockheed Martin az amerikai hadsereg legnagyobb szállítója - 1999-ben szerződéseinek értéke elérte a 12,7 milliárd dollárt. Most 30 napjuk van, hogy reagáljanak a vádakra, de amennyiben azok beigazolódnak, akkor 15 millió dolláros büntetésre számíthatnak, s akár 3 évre korlátozhatják exportjukat.

A műholdakat feljuttató rakéták másra is alkalmasak

A rakéta-technológia ,,kivitele" természetesen nem egyszerűen a kommunikációs műholdak miatt kényes kérdés. Az a rakéta tudniillik, amelyik a szatellitet felemeli, robbanótöltet hordozására is alkalmassá tehető.

A levél szerint a vállalat 1992-ben engedélyt kapott a külügytől, hogy tárgyaljon a hongkongi Asia Satellite Telecommunications (ASIASAT) és a kínai Great Wall Industries (CGWIC) nevű cégekkel. A két távol-keleti vállalkozás kínai rakétával akart műholdat az űrbe juttatni, de a tesztek során a segédhajtóművek rendre kudarcot vallottak, ezért a Lockheed segítségét kérték.

A vád szerint a Lockheed emberei 1994-ben Hohhotba utaztak, hogy tárgyaljanak, illetve hogy részt vegyenek a teszteken. Az amerikai kormány szerint a látogatásról 30 nappal előre értesíteni kellett volna a külügyminisztériumot, továbbá a Védelmi Minisztérium egy megfigyelőjét is magukkal kellett volna vinniük.

A Hughes-ügy

1998-ban a Hughes Electronicst azzal vádolták, hogy segített Kínának nukleáris programja kivitelezésében. Kína és a cég is tagadta a vádakat. Az amerikai kormány vizsgálatot rendelt el, a sajtó már akkor állította, hogy a cég a Loral Space and Communications-szel együtt résztvett a kínai rakéta-fejlesztésekben. 1999 nyarán egy kiszivárogtatott kongresszusi jelentés megerősítette ezt, mikor azt állította, hogy a két cég túllépet export-jogosítványán, és segített Kínának megbízhatóbb nukleáris rakéták előállításában. A vádakat újfent mindkét fél tagadta. Ugyanebben az évben a Clinton-adminisztráció megakadályozta, hogy a Hughes eladjon egy 450 millió dollár értékű műholdat a szingapúri Asia Pacific Mobile Telecommunications konzorciumnak. Két éve még engedélyezték az üzletet, de az óta bejelentették: a konzorcium 51 százaléka kínai kézben van, úgyhogy az export Amerika nemzeti érdekeit sértené.

A külügy szerint a Lockheed ugyanabban az évben egy ötven oldalas jelentést is készített partnereinek, de azt a ,,postázás" előtt elfelejtette bemutatni a Pentagonnak. Mikor a Pentagon megkapta a dokumentumot, ötvenből negyvenöt oldalon módosította, de a mostani vád szerint a Lockheed a kínai cégektől már nem kérte vissza, hogy utólag átjavítsa.

James Fetig, a Lockheed szóvivője tagadja, hogy törvényt sértettek volna. ,,Ez polgári és nem büntető ügy. A nemzet biztonságát nem fenyegette veszély" - nyilatkozta Fetig. ,,Igaz, hogy ma már ilyesmit nem tennénk" - tette hozzá. A cég, mint mondta a mostani levél előtt már hónapokig tárgyalt az ügy elsimításáról a külügyminisztériummal - sikertelenül.

Todd Ernst a Prudential Securities szakértője szerint a botránynak nem lesznek komoly következményei. ,,Az ügy nem súlyos, a cég részvényeinek árfolyama nem fog zuhanni. Egy 15 milliós büntetés nem ingatja meg a Lockheedet, és különben is, más fegyvergyártók, például a Hughes is hasonló gondokkal küszködik. A műholdtechnikára vonatkozó exportkorlátozás sem vészes, mert ez az export csak nagyon kis részét képezte a Lockheed forgalmának, és már nem is volt igazán jövedelmező" - mondta. ,,Nagyobb baj, hogy a Lockheed nem tudja majd eladni saját, egyre kevésbé jövedelmező műhold-részlegét, mert azt csak a Boeing tudná megvenni, de feltehetően nem fogja, mivel az komoly anti-tröszt pereket vonna maga után" - véli Ernst.