Teljes felfordulás Litvániában

Október 12-én, vasárnap parlamenti választásokat tartottak Litvániában. Gediminas Kirkilas hivatalban lévő kormányfő vezette Szociáldemokrata Párt csupán a negyedik legtöbb szavazatot kapta vasárnap. A választás nyertese, a 18%-ot kapott konzervatív Szülőföld Unió. Az eredmény meglepetésnek tekinthető, hiszen közvélemény-kutatók az egykori államfő, Rolandas Paksas pártjának, a jobboldali populista Rend és Igazságnak jósoltak győzelmet.

A második forduló előtt nem lehet végeredményről beszélni, annyi azonban borítékolható, hogy kormányváltás lesz. Kirkilas koalíciójának legnagyobb pártja, a szociáldemokraták csak a negyedik helyen végeztek, a kormányban részt vevő többi párt nem lépte át a parlamenti küszöböt. Kirkilas népszerűségvesztése mögött a gazdasági problémák állnak elemzők szerint. A Szociáldemokrata Párt 2001 óta volt kormányon, regnálásuk alatt véget ért a posztszovjet gazdasági boom, az infláció az egész Baltikumban 10% feletti, magas a munkanélküliség.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen párt sem lesz képes önállóan kormányalakításra, a koalíciós találgatások már elkezdődtek. Rolandas Paksas pártjának két potenciális koalícióspartnere is van. A celebeket tömörítő Nemzeti Újjászületés Pártja a Rend és Igazsággal együtt a szavazatok 27%-át birtokolja.

Koalíciós partner lehet a szintén populista Munkapárt, élén az oroszországi születésű milliárdossal, Viktor Uspaskichcsel. A néhai gazdasági miniszter ellen jelenleg korrupció gyanújával folyik eljárás. A közbeszédben csak Mr. Uborkának becézett politikus, jelentős érdekeltségekkel bír ugyanis a savanyúság bizniszben, nem hagyhatja el Litvánia területét.

A Rend és Igazság pártjának viszont csak szellemi vezetője lehet a volt államfő, Rolandas Paksas. 2004-ben ő volt az első köztársasági elnök Európában, aki ellen a parlament alkotmányos vádemelési eljárást indított és eltávolította hivatalából. Paksast azzal vádolták, hogy orosz maffiakapcsolatai révén veszélyezteti a nemzetbiztonságot, illetve kampánya egyik fő támogatójának hatalmával visszaélve soron kívül adott litván állampolgárságot. Az ex-elnök, néhai vilniusi polgármester, pilótából avanzsált politikus népszerűsége azóta is töretlen, hatalomba való visszatérése csak idő kérdése volt. Mivel azonban nem viselhet közhivatalt, sem miniszterelnök, sem miniszter nem lehet, a háttérből irányítja majd a balti állam új kormányát.

Algirdas Brazauskas volt miniszterelnök és államfő véleménye szerint elképzelhetetlen egy szivárványkoalíció. Egyik párt sem hajlandó kompromisszumokra, nem adják fel politikai ambíciójukat. Nem feltételezhető tehát, hogy a Szülőföld Unió akár a populista Paksas-közeli pártokkal akár a vereséget szenvedett szociáldemokratákkal koalíciós tárgyalásokat kezdeményezne.

A választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Ignalina, az ország "Csernobil-típusú" atomerőműve ügyében. Az Európai Unió 2009-ig adott időt az erőmű bezárására, mivel azonban nem készülnek el az Ignalinát kiváltó források 2012 előtt, a kormány megkérdezte az embereket, működhet-e tovább az erőmű. Amennyiben nem, úgy az ország kiszolgáltatja magát a megbízhatatlan orosz energiaforrásoknak. Így hangzott a retorika, ami nem érte el a választók ingerküszöbét, az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a referendum.

Hogy ki lesz Litvánia miniszterelnöke a hét évnyi szociáldemokrata vezetés után, október 26-án dől el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!