Koszovó függetlenségével példálózik Markó

Február 17-e lenne a legalkalmasabb dátum arra, hogy a koszovói parlament kikiáltsa a dél-szerbiai tartomány függetlenségét, közölték a Koha Ditore című pristinai újsággal brüsszeli diplomáciai források. A jól értesült lap informátorai szerint amennyiben ez megtörténik, az EU külügyminiszterei már másnapi ülésükön közös álláspontot fogalmaznak meg, s rábízzák a tagállamokra, hogy az elismerés tekintetében "saját nemzeti törvényeikkel, eljárásjogi szabályaikkal összhangban cselekedjenek".

Amiatt, hogy a függetlenség kikiáltása február közepére csúszik, a szerbiai elnökválasztás okolható, amelynek második fordulóját február 3-án tartják. A brüsszeli források szerint az önálló Koszovó deklarálásnak egy másik lehetséges dátuma március 9.-e lehet, (10-én szintén üléseznek az EU külügyminiszterei), mivel a koszovói függetlenség iránt ellenérzésekkel viseltető Spanyolországban március elején választásokat tartanak. Az önállósodási folyamatot siettetni akaró Egyesült Államok azonban csak akkor fogadná el a halasztást, ha Spanyolország garantálja, hogy a választások után is elismeri az önálló Koszovót.

A koszovói albán vezetők (Hasim Thaqi miniszterelnök, elődje, Agim Ceku, valamint Fatmir Sejdiu elnök) az utóbbi hetekben többször kijelentették, hogy a függetlenség kikiáltása csak napok kérdése, de a pontos időpontot egyeztetik az Egyesült Államokkal és az Európai Unió Koszovó önállóságát pártoló vezető hatalmaival.

Koszovó függetlensége azonban a jelek szerint nemcsak a koszovóiaknak fontos, de Románia magyarjainak is. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla ugyanis arról beszélt, hogy az most az ország számára igazán fontos és kényes ügyekről kell tárgyalni, s ezek közé sorolta Koszovó függetlenségét is. Szerinte ugyanis Koszovó önállósításának mikéntje precedensértékű lesz. De nem abból a szempontból, mondta Markó, hogy e tartomány függetlenné válik-e vagy sem. Az RMDSZ elnöke szerint a lényegi kérdés most az, hogy kiderül: hajlandó-e a nemzetközi közösség egy kényes etnikai kérdésbe beleszólni, és kikényszeríteni valamilyen megoldást. (Románia mindenestre nem támogatja Koszovó függetlenedési törkvéseit, s azt sem nézi jó szemmel, hogy az EU ezt teszi. A hivatlos román álláspont szerint ugyanis a függetlenség kikiáltása hasonló kísérletekre teremthet precedenst a balkáni térségben.)

Korábban egyébként Markó azzal példálózott, hogy Koszovó önállósodása nem jelent követendő példát a romániai magyarságnak, legföljebb annyiban, hogy miként bánnak majd az albán többségű államban a szerb kisebbséggel, milyen etnikai irányelvek betartását követeli meg az unió. Persze az is igaz, hogy most Markó kizárólag Koszovó függetlenségéről beszélt.

Magyarán: Markó, most, ha áthallással is, egyfajta lehetséges romániai magyar autonómiát, független státuszt pedzegetett. S bár ez a téma sokáig Tőkés László Királyhágó melléki püspök (immár Románia egyik EP képviselője is) hitbizományának számított, az utóbbi hónapokban Markó is egyre többet beszél róla. Az RMDSZ elnöke a jelek szerint az európai közösséggel a háta mögött akarja megvívni az önállósodási harcot.

Tavaly ősszel például azt mondta, hogy a következő másfél évben dőlnek el az Európai parlamentben a kisebbségi és etnikai ügyek. Az önállóság felé vezető úton az RMDSZ elnöke tavaly még óvatosabb lépéseket tett, akkor például csak egy egységes székelyföldi régió létrehozását szorgalmazta. Ma már ennél nagyobbra néz, s a jelek szerint kész együttműködni a sokáig ősellenségként kezelt, de EP-képviselői posztja miatt most jobb uniós érdekérvényesítő-képességgel rendelkező Tőkéssel. Hogy az erdélyi magyarság milyen autonómia-, önállósági követelésekkel léphet végül elő, az részben Koszovó sorsának rendezésén múlik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!