Markó és a székelyföldi hivatalos nyelv

Új esélyekkel és új kihívásokkal is jár a romániai magyarság számára, hogy Románia január 1-jétől az Európai Unió tagja lesz - mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZTK) ülésén.

Markó emlékeztetett, hogy az RMDSZ programjának szerves része volt az integráció. A szövetség mindig is szorgalmazta, hogy Románia, illetve a romániai magyarság mielőbb beléphessen az integrációs szervezetbe. Az Európai Bizottság országjelentése zöld jelzést adott Románia január 1-jei csatlakozásának, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ teljesítette az általa kitűzött feladat egyik felét. A belépéstől a teljes integrációig azonban még sok mindent kell tenni - hangsúlyozta a politikus.

Új esélyek a romániai magyarok számára

A romániai magyar közösség számára kétségtelenül új esélyeket jelent a csatlakozás, hiszen ezáltal együtt lesz - határok nélkül - a magyarországi magyarokkal, ezen kívül a fejlődés előtt is utat nyit. De a jövőben szembe kell nézni új kihívásokkal, választ kell adni arra, hogy Románia és a magyar közösség milyen állapotban kerül be az EU-ba.

A bizottsági jelentés örömteli romániai fogadtatásával kapcsolatban Markó felhívta a román politikai erők figyelmét a kisebbségi kérdésre. Utalt arra, hogy az RMDSZ-nek még a kormánykoalícióban helyet foglaló partnerei is mindent megtesznek a kisebbségi törvény parlamenti vitájának lassításáért. Emlékeztetett, hogy az országjelentés is szorgalmazza a kisebbségi törvény elfogadását. Markó bírálta a demokrata és liberális koalíciós partnereket, amiért úgy tesznek, mintha a román parlamentben többséget alkotnának, és az RMDSZ megkérdezése nélkül is dönthetnek például az európai uniós tisztségviselők jelölésénél.

Legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön

Beszédében az elnök ismét hitett tett az autonómia különböző formáinak a megvalósítása mellett, összhangban az egy héttel korábban Csíkszeredában rendezett önkormányzati konferencián hozott határozatokkal. Ennek résztvevői a kulturális autonómia mellett a területi autonómia megteremtését is szorgalmazták, Markó Béla pedig ott javasolta a magyar nyelv hivatalossá tételét a Székelyföldön.

A román politikai életben ez éles visszhangokat váltott ki, de Markó szerint ez automatikus, rutinszerű reagálás volt, ami az elmúlt másfél évtizedet jellemezte hasonló kérdésekkel kapcsolatban. Ma azonban már a román civil társadalmon belül sokan árnyaltabban, átgondoltabban kezelik az autonómia témáját, egyetértő hangok is hallatszanak már soraikban.

Autonómia és decentralizáció

Markó az autonómia ügyét a decentralizáció folyamatával hozta ismét összefüggésbe, hangsúlyozva, hogy mindez Románia egészének a fejlődését szolgálná. Ehhez alkotmánymódosításra, aktív törvényhozási munkára van szükség. Markó szerint azonban nem szabad azt az illúziót táplálni, hogy az elkövetkező időszakban e téren radikális módosításokat lehet elérni. De addig is lehet és kell is cselekedni a meglévő törvényi keretek között, folytatni kell a decentralizációt - hangsúlyozta a politikus.

A szónok ismételten érintette az RMDSZ szerepét a jelenlegi román kormánykoalícióban. Emlékeztetett arra, hogy eddig ezt a koalíciót csak az integrációs cél tartotta össze, senki sem merte veszélyeztetni az uniós belépést. Mi fogja ezt a koalíciót összetartani január 1-je után? - tette fel a kérdést az elnök, aki szerint a jövő év elején a partnereknek újra kell tisztázniuk egymáshoz való viszonyukat, újra kell gondolniuk a kormányporgramot. A romániai magyarságnak mindenesetre nem érdeke a koalíció szétesése, sőt annak inkább a a megerősítése a cél.