További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
"Elsőként támadtunk volna, és atomfegyvert is elsőként vetettünk volna be", ismerte el a Vlaszt című gazdasági hetilapnak adott, a Kommerszantban is megjelent interjújában Matvej Burlakov. A szovjet Déli Hadseregcsoportot, illetve később a Nyugati Hadseregcsoportot is irányító vezérezredes szerint ugyan a szovjet külpolitika irányítója, Andrej Gromiko fogadalmat tett arra, hogy a Szovjetunió nem vet be elsőként atomfegyvert, a hadsereg vezetése másképp gondolta.
Gorbacsov, az áruló drogos
Burlakov talán legmókásabb katonatörténete nem sokkal a szovjet csapatok Németországból való végleges távozása előtt esett meg. A büszke vezérezredes pompás díszszemlével búcsúzott volna Németországból, ezért aztán a parancsnoksága alá tartozó, félmilliós hadseregből összevadászott ezeregyszáz száznyolcvanöt centis legényt. "Megjöttek, magasak voltak, és mindegyikük ötven kilós. Lötyögött rajtuk az egyenruha", mesélte a Vlasztnak.
Burlakov nem késlekedett. Rögtön a díszezred laktanyájába rendelte az egykor negyvenötezres szovjet katonai disznóállomány maradékát, kétszáznyolcvan hízót. A katonáknak sok gyakorlás mellett naponta négyszer is disznóhúst kellett enniük. Teltek a hónapok, a katonák csak nem híztak, a disznókból meg már kifogytak. Burlakov végül a teljes tartalékellátmányt alárendelte a díszszemlének, így végül nem maradt el az eredmény. A berlini díszszemlén csupa snájdig, magas, erőtöl duzzadó legény vonult végig.
"A politikai vezetés, Gorbacsov és a többiek, elárulták a Szovjetuniót. Az amerikaiak megvették őket", állította a Vlasztnak adott interjújában. Az élénk képzeletű, de az interjúban gyenge emlékezetűnek tűnő Burlakov azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a pártfőtitkárt elkábították.
"Európában Gorbacsov lett az elsőszámú német. Hazajött, felszólalt a pártelnökségben. Olyan kemény bírálatot kapott, hogy én elsüllyedtem volna, de legalább válaszoltam volna a kritikára. Hoztak neki valamit, ami tejes teának tűnt, megitta, és onnantól csak mondta a magáét. Ő volt a legfőbb parancsnok, de hát milyen fenség volt már?", háborgott Burlakov.
Zavaros emlékek Magyarországról
A vezérezredes 1988-tól a szovjet Déli Hadseregcsoport vezetőjeként felügyelte a Magyarországon állomásozó három szovjet hadosztályt, mintegy százhúszezer embert. A magyarországi eseményekkel kapcsolatos emlékei meglehetősen zavarosak. Emlékei szerint 1988-ban már a reformisták voltak hatalmon, velük egyezkedett a szovjet hadvezetés.
"[1988-ban] a demokraták kerültek hatalomra, többségükben akadémikusok. Az államfő egy volt miniszter volt, a miniszterelnök és a védelmi miniszter professzorok", nyilatkozta a Vlasztnak. [1988-ban Straub F. Brúnó volt az államfő, Straub ugyan akadémikus volt, de sosem volt miniszter. Őt követte Szűrös Mátyás, aki szintén nem volt miniszter, az államfői posztot is csak ideiglenesen töltötte be 1989. október 23-tól. A rendszerváltást megelőző két évben Grósz Károly és Németh Miklós voltak kormányfők, egyikük sem volt sem akadémikus, sem professzor. A hadügyminiszter Kárpáti Ferenc volt, aki a hadsereg politikai csoportfőnöke volt, katonatiszt. 1989 október 23. után leszerelték. - a fordító]
Burlakov emlékei másban is összemosódtak. Az MDF híres 1990-es választási plakátjára, a Tovarisi, konyecre nyugati szovjetellenes propagandatevékenységként emlékezik. "Csináltunk hát mi is egy plakátot, egy daliás szovjet katona mosolygott egy tankról a felirat pedig azt mondta 'Barátok maradunk'", nyilatkozta Burlakov. Emlékei szerint ettől a magyarok nagyon elszégyellték magukat.
Úgy emlékszik, rendet raktak
A kihagyó emlékezetű vezérezredes a magyarországi és a németországi csapatkivonások körülményeire sem emlékszik történetileg pontosan. Állítása szerint a távozó szovjet csapatok nem okoztak környezeti károkat. "Magdeburgban volt Európa legnagyobb tüzérségi gyakorlóbázisa. Genscher [német külügyminiszter] eljött, harminc szakértővel bevizsgálta a területet, és megállapította, hogy az Németország legtisztább része". A valóságban a romos szovjet laktanyák helyén évekig gondot okozott az egyszerűen a földbe eresztett gázolaj eltávolítása.
Burlakov arra a zsarolással felérő módszerre is másképp emlékszik, hogy a kivonulásért a szovjet csapatok vagyonokat követeltek a megszállt országoktól. Helmut Kohl német kancellár végül tizenkét milliárd márkát fizetett a távozó szovjet csapatoknak, Burlakov azonban kevesellte ezt. Legfőbb bánata, hogy Gorbacsov államközi szerződésben lemondott a németországi szovjet laktanyákról. Egy, az Indexnek a neve elhallgatását kérve nyilatkozó forrás szerint a Magyarországról - Burlakov emlékeivel szemben nem 1988-90 között, hanem 1990-91-ben - távozó szovjet csapatok "aranyárban" adták volna el a szovjet laktanyákat a magyar államnak.
Aki meghódíthatta volna Európát
Az anekdotázásra hajlamos Burlakov legérdekesebb történetei azonban a háborús helyzetekkel kapcsolatosak. A Vlasztnak adott nyilatkozata szerint a nyolcvanas évek végén a NATO főtitkára - aki egy kémen keresztül megszerezte az NDK hadseregének támadási terveit - azon értetlenkedett, hogy a hidegháború csúcsán miért nem támadtak az oroszok. "Egy hét alatt a La Manche-nál lettünk volna", mondta.
Hasonlóan anekdotikusnak hangzik az a történet, hogy a Gorbacsov elleni 1991-es puccskísérlet idején az ő személyes döntésén múlt, hogy a Nyugati Hadseregcsoport katonái nem indultak meg Moszkvának. Az Állami Vészhelyzeti Bizottság néven szerveződő keményvonalas csoport puccskísérlete főként Borisz Jelcin ellenállásán bukott meg. Burlakov szerint a puccs kudarcát az okozta, hogy a puccsistákat Genagyij Janajev államfőhelyettes vezette. "Janajev borzalmas egy alkoholista volt, nem szabadott volna őt megbizni a vezetéssel", mesélte Burlakov a Vlasztnak. A puccsisták vezére nem sokkal a puccs előtt Bonnba látogatott, de tárgyalások helyett, Burlakov szerint, már a követségre is részegen érkezett, és ott is folytatta az ivászatot.
Burlakov emlékei szerint 1991 augusztus 19-én, a puccs napján (egyben születésnapján) parancsot kapott, hogy rendeljen el harckészültséget. Ő azonban, a németek legnagyobb elégedettségére elutasította ezt.