A tüntető tömegbe lőttek a mianmári katonák

A burmai hadsereg szerdán tüzet nyitott a Rangunban békésen tiltakozó tizenötezres tömegre, jelentette az AFP francia hírügynökség egy francia diplomatára hivatkozva. A Független Hírügynökség szerint a hajnaltól érvényben lévő kijárási tilalommal dacolva szerdán ismét 100 ezer ember vonult az utcákra.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsát szerda estére rendkívüli ülésre hívták össze a mianmari helyzet miatt, jelentette be Bernard Kouchner, a BT soros elnökségét ellátó Franciaország külügyminisztere New Yorkban. A rendkívüli ülést a BT európai tagjai kezdeményezték.

Emanuel Mouriez azt mondta a francia RTL rádiónak, hogy a katonák először a levegőbe lőttek, aztán a demonstrálókra. "Azt nem tudjuk mennyien sérültek meg, de abban biztosak lehetünk, hogy vér folyt" - mondta. Az AFP értesülése szerint legalább egy tüntető meghalt, tizenheten megsérültek a Svedagon pagoda környékén eldördült sortűzben. A CNN öt halálos áldozatról tud.

A Független Hírügynökség legkevesebb 4 halálos áldozatról és 100 sebesültről számolt be a szerdai összecsapások után. Körülbelül 200 embert letartóztattak, köztük száz buddhista papot. Burmai hivatalos közlés szerint legkevesebb három szerzetes halt meg. Egyikük úgy vesztette életét, hogy megpróbálta kicsavarni a fegyvert egy katona kezéből. Két szerzetest agyonvertek a biztonságiak. A negyedik áldozat egy civil, akit lelőttek.

A körülbelül 100 sebesült fele buddhista szerzetes, egy nyugati diplomata szerint a kétszáz letartóztatottnak a fele pap.

A buddhista papok 9. napja vezetik a demokráciát követelő tüntetéseket Rangúnban és más városokban. A junta eddig nem alkalmazott erőszakot a tüntetők ellen. Szerdán azonban a rendőrség gumibotozott, könnygázt vetett be, és a tüntetők feje fölött leadott figyelmeztető lövésekkel próbálta szétoszlatni a tömeget. A tiltakozók újra és újra összegyűltek, sok helyen kövekkel dobálták meg a rendőröket.

A ranguni tüntetéssel párhuzamosan tizenötezren vonultak utcára a Mianmar nyugati részén fekvő Szitve városában. Ott nem avatkoztak közbe a biztonsági erők, a tüntető tömeg szabadon vonulhatott végig a város központján.

Gumibotokkal kezdték

A békés tüntetők elleni erőszakos fellépés szerdán reggel azzal kezdődött, hogy gumibotokkal támadtak rá a katonák Mianmar legnagyobb városában, Rangunban a tüntetőkre és a soraikban megjelenő szerzetesekre. Figyelmeztető lövések is eldördültek. Tíz szerzetest megvertek a Svedagon pagodánál, amit a katonák körülzártak. Többen a földre estek. A hatóságok először nyolcvan embert vettek őrizetbe, őket három teherautóval szállították el a helyszínről.

A szerzetesek korábban figyelmen kívül hagyták a hatóságok tilalmát a gyülekezésre. A pagodánál mintegy ötven szerzetes jelent meg, megpróbáltak a pagoda keleti kapuján keresztül bejutni. A hatóságok távozásra szólították fel az ott összegyűlt hétszáz embert, majd gumibotokkal támadtak rájuk, a tömeg oszlatására könnygázt is bevetettek.

A katonák figyelmeztető lövéseket is leadtak, más katonák pajzsaikat verve adtak utasítást a távozásra. A szerzetesek egy része és mintegy kétszáz támogatójuk a figyelmeztetés ellenére a helyén maradt a Svedagon pagoda keleti kapujánál.

Ezzel egy időben ötszáz szerzetes kezdett el menetelni a Szule pagoda felé, ahol a korábbi tüntető menetek véget értek. A tiltakozókhoz sokan csatlakoznak, egyre növekszik a résztvevők száma, a legutóbbi jelentések szerint a tömeg az oszlatási kísérletek ellenére több tízezresre dagadt.

Gyülekezési és kijárási tilalom

Szerdán hajnalban őrizetbe vették a legismertebb mianmari színészt, aki támogatásáról biztosította a kormányellenes tüntetéseken részt vevő buddhista szerzeteseket. Za Ga Na az utóbbi napokban vizet és élelmiszert vitt a tüntetőknek, és más művészekkel együtt nyilvánosan felszólította honfitársait, hogy támogassák a tüntetőket.

A mianmari katonai kormányzat hatvan napra gyülekezési és éjszakai kijárási tilalmat vezetett be Rangunban és Mandalajban keddi hatállyal. A kijárási tilalom este 9 órától hajnali 5 óráig tart.

A mianmari kormány egy hónappal ezelőtt megemelte az üzemanyagok árát, az intézkedéssel tüntetések sorozatát váltotta ki. A megmozdulások időközben már nemcsak az áremelések, hanem általában a kormányzat szerintük rossz gazdaságpolitikája ellen is irányulnak. A szerzetesek szolidaritásuk jeleként csatlakoztak a lakosság tüntetéseihez, és azok élére álltak.

A tüntetők a Nemzeti Liga a Demokráciáért (LND) ellenzéki szervezet négy éve házi őrizetben lévő vezetőjéért is demonstrálnak, sokan a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi arcképével díszített transzparensekkel vonulnak az utcákra.

A külföld a tüntetők mellett van

A békés, de elszánt tömegtüntetésekkel eljött az a most vagy soha pillanat a nemzetközi közösség számára, amikor segíteni kell Mianmar (volt Burma) népét, hogy elérje a katonai juntánál a párbeszéd megindítását, illetve kompromisszumokat a szerzetesekkel és Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető demokratikus ligájával, írta szerdai vezércikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

A publicisztika kiemelte, a politikai szankciókat minél szigorúbb és egységesebb gazdasági korlátozásokkal is nyomatékosítani kell, egyebek között megtiltva minden külföld beruházást a kulcságazatokban.

A lap szerint a nyomásgyakorlásban a nyugati országoknak is megvan a maga szerepük, de még nagyobb szerepet kellene játszaniuk abban a Than Shwe tábornok rezsimjével zsíros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló térségbeli országoknak, mint például Kína, India vagy Thaiföld. A La Libre Belgique elsősorban Pekingtől várná el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként hagyjon fel a testületben a rezsim védelmezésével, és tegye lehetővé az emberi jogok burmai megsértésének elítélését.

Az oroszok nem avatkoznának be

Oroszország ugyan nem veszi védelmébe a burmai huntát, ám a be nem avatkozás politikáját favorizálja, s Mianmar belügyének tekinti a történteket. Moszkva szerint ugyanis helytelen lenne, ha külső erők arra használnák fel a helyzetet, hogy nyomást gyakoroljanak a rendszerre, vagy beleszóljanak egy szuverén ország belügyeibe. az orosz külügyminisztérium azzal indokolja álláspontját, miszerint "a történtek nem jelentenek veszélyt a regionális békére vagy a világ békéjére, s "a helyzet remélhetőleg hamar megoldódik".

A keleti "nagy testvér" passzív szemlélődésével ellentétben a Nyugat aktív válságkezelést sürget. Washington megdöbbent azon, hogy Mianmarban elnyomják a tüntetőket, s a Fehér Ház felszólította a katonai juntát, hogy tartózkodjék az erőszaktól, tartsa tiszteletben a burmaiak jogait, fogadja el a békés átmenetet a demokráciába. A német kormány szintén ijesztőnek tartja a helyzetet, s üdvözölte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma este rendkívüli ülést tart az ügyben.

Az olasz kabinet az Európai Unió sürgős tanácskozását kéri a mianmari helyzet miatt, a New Yorkban tartózkodó Bernard Kouchner francia külügyminiszter felszólította Burma szomszédait (köztük Kínát és Indiát), hogy ne tűrjék el tovább a juntát, és gyakoroljanak nyomást rá az erőszak megfékezése érdekében. A megszólított India ki is nyilvánította nyugtalanságát - most először, noha a zavargások napok óta zajlanak. Malajzia viszont aggodalmát fejezte ki az újabb szankciók miatt, a maláj kormány szerint ezzel csak a burmai emberek életét tennék még nehezebbé.