Felemás demokrata győzelem

A demokraták a várakozásoknak megfelelően megszerezték az amerikai képviselőházban a többséget, derült ki a keddi időközi választás szavazatainak összesítése során. A nem végleges adatok szerint a Demokrata Párt 27 képviselői hellyel szerezhet többet, mint az előző ciklusban, a többség megszerzéséhez pedig 15 képviselői helyre lett volna szükségük.

A nem végleges, magyar idő szerint hajnali 7-es összesítés szerint a 435 tagú képviselőházban 224 demokrata és 184 republikánus jutott mandátumhoz, 40 körzet eredményei még nem voltak ismertek. A keddi választáson az Egyesült Államok történetében először egy muzulmán vallású képviselőt is választottak. A demokrata színekben induló Keith Ellison Minnesotában győzött Alan Fine, a republikánusok zsidó származású jelöltje ellen.

Nem Bush, hanem a korruptság

Az előzetes jóslatok mindegyike a demokraták képviselőházi győzelméről szólt. A várható győzelem legfőbb okának a közvélemény-kutatások az iraki háború negatív megítélését vélték. Az előzetes felmérésekre rácáfolva a szavazáskor felvett vizsgálatok eredményei szerint azonban nem Irak, hanem a kormányzati korrupció befolyásolta leginkább a szavazókat.

Vagyis a választás kimenetelében nem Bush, hanem a távozó Kongresszus negatív megítélése játszotta a döntő szerepet, a republikánusok bukását az elmúlt 12 év - a republikánusok 1994 óta irányítják a Kongresszust - korrupciós ügyei, többek közt Tom DeLay képviselőházi elnök és Jakc Abramoff lobbista botránya okozta.

Patthelyzet a szenátusban

A képviselőházi többség megszerzésével a demokraták megnehezíthetik Bush utolsó két évét. Az elnök ellehetetlenítéséhez azonban a szenátusban is többséget kellett volna szerezniük. Ez a fél 7-es adatok alapján nem sikerült. Ha minden a mostani állás szerint alakul, a demokratáknak 47, a republikánusoknak 49 szenátora lesz, Vermontban és Connecticutban független jelöltek nyertek. Két helyen még nem dőlt el a választás, ha bármelyikben a republikánus jelölt diadalmaskodik, a republikánusok kezében marad a többség.

A részeredmények azonban mindkétt függő körzetben, Nyugat-Virginiában és Montanában is a demokraták sikerére utalnak.

Így a független jelölteken múlik, kik lesznek többségben a szenátusban.

Connecticutban Joe Liberman, az állam eddigi demokrata szenátora nyert függetlenként. Lieberman 2000-es választásokon még Al Gore alelnökjelöltje volt, az iraki háborút támogató nézeteivel azonban a demokraták jobboldalára sodródott. Így elbukta a connecticuti demokrata előválasztást - igaz, pártja meg a szenátusi többséget bukta el.

Érdekes kérdés, hogy az előválasztás kudarca után Lieberman hogyan viszonyul majd korábbi pártjához. Ha - és ez a valószínűbb - a demokraták mellé áll, a másik, szintén liberálisnak számító függetlennel, a vermonti Bernie Sanders támogatásával már a demokratáké lehet a többség. Kérdés azonban, hogy a két nagy párt hogyan tud megosztozni a bizottsági elnöki tiszteken - hagyományosan a győztes pártté az összes bizottsági elnöki poszt.

Fontos államokat nyertek

A szenátusi versenyben tehát kiegyenlítették a képviselőház elvesztését a republikánusok. A kortmányzóválasztásokon viszont súlyos, akár a 2008-as elnökválasztást is befolyásoló vereséget szenvedtek. Hiába tartotta meg kaliforniai kormányzói posztját Arnold Schwarzenegger, a republikánusok hat államban elbuktak, köztük olyan, az elnökválasztásokon kulcsfontosságú államokban, mint Colorado, vagy a legutóbbi választásokat Bush javára eldöntő Ohio.

George Pataky visszavonulásával New York is újra a demokraták kezébe került. Sikerült viszont Florida megtartása, Jeb Bush, az elnök öccsének visszavonulása ellenére ismét republikánus kormányzót választottak Floridában, ami a népességmozgásoknak köszönhetően már a negyedik legnépesebb amerikai államként kulcsfontosságú lehet az elnökválasztáson.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!