Milliós petíció a halálbüntetés eltörléséért

Három és fél millió aláírást adnak ma át a halálbüntetés eltörlésének támogatói Kofi Annannak, az ENSZ főtitkárának. Az aláírásokat a római Szent Egyed vallási közösség kezdeményezésére - az Amnesty International és az Moratorium 2000 nevű civil szervezetek támogatásával - 146 országban gyűjtötték össze. A petíciót több hírneves személy, köztük a Dalai Láma, az indonéz elnök, és Roberto Benigni olasz filmrendező, is aláírta és támogatta.

Egyes államok (például Texas) megkérdőjelezhető körülmények közt hozzák és hajtják végre ítéleteiket

A petíció - bevallottan - elsősorban az Egyesült Államoknak szól. A halálbüntetést alkalmazó országok közt Amerika az ötödik, a nyugati demokráciák közt egyedülálló módon. Ráadásul a megválasztott elnök, George W. Bush többek között arról híres, hogy nagy támogatója a büntetés ezen formájának, és szűkebb hazájában, Texasban végzik ki a legtöbb embert az USA-ban.

A halálbüntetés továbbra is ,,népszerű" - gyermekeken is

Bár az államilag szankcionált emberölések száma esik, még mindig igen sok ország igazságszolgáltatása él a büntetés ezen formájával. Az Amnesty International nevű emberjogi szervezet felmérése szerint 87 ország hajt végre halálos ítéleteket. A többi állam jogrendje vagy egyáltalán nem tartalmazza azt (75), vagy csak kivételes esetben - például hadiállapot esetén - engedélyezi (13), vagy pedig, bár van ilyen büntetésformájuk, a gyakorlatban nem élnek vele (20). Ezeknek a száma egyébként szépen növekszik, évente átlagosan három ország dönt úgy, hogy nem hajt végre több kivégzést. Magyarországon az alkotmány tiltja a halálbüntetést.

Halálbüntetések száma 1999-ben 1. Kína - 1077 2. Irán - 165 3. Szaúd-Arábia - 103 4. Kongói DK - 100 5. Egyesült Államok - 98 1999-ben ők hajtották végre a kivégzések 85 százalékát. (Forrás: Amnesty International. Pontos adatot nem tudni, a valós érték feltehetően a legtöbb ország esetében magasabb.)

Bár végrehajtását nemzetközi egyezmények tiltják, hat országban továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést gyermek elítélteken. A listát az Egyesült Államok vezeti, az amerikai igazságszolgáltatás 1990 óta tizenhárom 18 éven alulit küldött villamosszékbe, injekcióspadra vagy a gázkamrába. A többi öt ország Szaúd-Arábia, Irán, Nigéria, Pakisztán, és Jemen.

Érvek a halálbüntetés mellett...

A halálbüntetés támogatóinak két fő érvük van. Az elvi érv az, hogy a halálbüntetés - nem szemlélve gyakorlati hatását - a társadalom felháborodásának legmarkánsabb kifejezésmódja egy olyan gazsággal szemben, amire semmilyen mód nem lehet bocsánat. A büntetés szigorúsága azt fejezi ki, hogy bizonyos bűnök esetén a büntetés célja nem a nevelés vagy a visszaesés megakadályozása, hanem az elkövető kivetése az emberek közösségéből, egyszer és mindenkorra. A gyakorlati érv a ,,hasznosságot" veszi szemügyre: a támogatók szerint a halálbüntetés egyfelől megakadályozza, hogy egy notórius bűnöző újra bűnt követhessen el, másfelől elriasztja a potenciális elkövetőket.

...és ellen

Az ellenzők elutasítják mindezt. Szerintük az emberölés az emberölés marad, akárki hajtja is végre, és az államnak ugyanúgy - sőt, még inkább - kötelessége tiszteletben tartani az emberi életet, mint az egyénnek. Rámutatnak, hogy mindmáig semmilyen bizonyíték nem létezik arra, hogy a halálbüntetésnek volna valódi elrettentő hatása - valóban, több országban, ahol bevezették, nem csökkent, de nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Egyik legfontosabb érvük azonban az, hogy bármilyen jó és alapos is egy ország igazságszolgáltatása, nem lehet elkerülni, hogy néha tévedés történjen - és a halálbüntetést nem lehet visszacsinálni. Áldozatát kárpótolni szintén nem. Más szóval, akit villamosszékbe ültetnek, annak vége.

A kivégzés módja Az Egyesült Államok modernizálta apparátusát, a kötél teljesen, a villamosszék részben elavult, ma már népszerűbb a gázkamra és a halálos injekció. A közvélekedéssel ellentétben ezek korántsem mindig ,,fájdalommentesek", még kevésbé simák vagy humánusak, főleg, hogy a kivégzések egy része nyilvános, néha még a tévében is közvetítik (!!). Kínában jól megy a tarkónlövés és a régi, jól bevált akasztás. Azonban egyértelműen a szaúdiak viszik a pálmát. A szokásain az elmúlt ezer évben nem sokat változtató sivatagi arab királyság nyilvános lefejezésekkel tesz pontot a bűnösök evilági pályafutására.

Ezt alátámasztja egyébként egy, a télen nyilvánosságra hozott, amerikai egyetem által készített felmérés is. A Columbia University jelentése rámutat, hogy olyannyira megbízhatatlan az amerikai rendszer, hogy az elsőfokon meghozott halálbüntetések kétharmadát meg kell semmisíteni fellebbezéskor. A technikai-procedurális hibák száma és formája sokkoló: előfordult, hogy egy vádlottat úgy ítéltek halálra, hogy védőügyvédje átaludta a tárgyalást.

Több kétes eset nagy publicitást kapott: a legtöbb kivégzést végrehajtó Texas (több mint 130 az elmúlt hat évben) a télen halálba küldött egy férfit egyetlen tanú vallomása alapján. A fekete Gary Grahamet egy 1981-ben elkövetett gyilkosságot megelőzően, éjszaka, egy autó szélvédőjén keresztül, nagy távolságról vélte látni a tanú. Texasban egyébként több olyan bűnözőt is kivégeztek, akiket a vizsgálati pszichiáterek gyengeelméjűnek minősítettek.

A láthatólag nem egészen megbízható rendszer ellenére azokban az országokban, ahol sok halálbüntetést hajtanak végre, ez népszerű is. Az amerikaiak több mint hatvan százaléka - mindkét nagy párthoz hasonlóan - támogatja a büntetés ezen formáját, az iszlám törvénykezésű országokban pedig szinte semmilyen ellenkezés nincs.