Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Rabolt műkincsek mostoha sorsa

2000.04.13. 17:11
Magyar kutatók is bekapcsolódhatnak a ,,még leltározatlan orosz speciális gyűjtemények" - vagyis az 1945-ben Szovjetunióba rabolt magyar műkincsek felmérésébe - derült ki Visy Zsolt Oroszországi tárgyalásai után. Eközben az USA felszólította Moszkvát, nyissa meg nyilvántartásait, mert vélhetőleg Oroszországban őrzik a legtöbb olyan kincset, amit korábban a nácik raboltak el.

A múzeumi törvény rendelkezése szerint a tárgyak kiállíthatóak lesznek
Az '45-ben Oroszországba vitt magyar műkincsek (az úgynevezett ,,még leltározatlan orosz speciális gyűjtemények") felmérésébe magyar kutatók is bekapcsolódhatnak - mondta el az Index érdeklődésére Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a Pavel Horosilov miniszterhelyettessel folytatott tárgyalása után.

Az "Elszármazott kulturális értékek sorsa a harmadik évezredben" címmű kétnapos moszkvai nemzetközi konferencián részt vevő magyar politikus megállapodott a restitúciós, azaz jóvátételi ügyeket felügyelő orosz politikussal abban is, hogy a májusban megtartja következő ülését a kérdéssel foglalkozó kétoldalú vegyes bizottság.

A következő lépés a tulajdonviszonyok tisztázása

A sárospataki református könyvtár Oroszországban található gyűjteményének visszaszolgáltatásához az oroszoknak új törvényt kell hozniuk. Nyikolaj Gubenko, a duma kulturális bizottságának elnöke arról biztosította Visy Zsoltot, hogy amennyiben az orosz kulturális minisztérium benyújtja a sárospataki könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, akkor azt a bizottság támogatni fogja.

Magyar műkincsek lajstroma

Magyarország 1999 októberében - az orosz restitúciós törvény szabta határidőig - nyújtotta be igényét a II. világháború során az akkori Szovjetunióba került műkincsek ügyében. A magyar restitúciós kutatócsoport munkájának eredményeként a szakemberek több kötetes anyagot állítottak össze. A dokumentum négyezerötszáz tételt, több mint nyolcezer tárgyat lajstromozott, amelyet a hatályos törvény alapján az orosz féltől visszakérhet Magyarország.

A jegyzék átadására azért volt szükség, mert az 1996-ban elfogadott orosz műkincstörvény a világháború idején és az azt követő években a Szovjetunióba szállított kulturális javakategyoldalúan orosz állami tulajdonnak nyilvánította.

A magyar helyettes államtitkár egy konkrét óhajt is tolmácsolt: kérte az egykor a budai Várból elvitt és ma a moszkvai hadtörténeti múzeumban fellelhető gobelin visszaadását. Horosilov megígérte, hogy amennyiben a magyar fél ezt írásban, a gobelin pontos leírásával kéri, akkor ehhez a moszkvai kulturális tárca kormányelőterjesztést fog készíteni.

A helyettes államtitkár elmondta: az Oroszországba vitt műkincsek értéke több milliárd forint, ám mivel nagyrészt nem kerülnek majd műkincs-forgalomba, nem derül ki a pontos piaci ár. A kiemelkedően nagy jelentőségű gyűjtemény eszmei értéke viszont felbecsülhetetlen - hangsúlyozta Visy.

A közel nyolcezer darabos kollekció túlnyomó részt magán, kisebb mértékben egyházi gyűjtemény anyagaiból tevődik össze. Minthogy az oroszok magukkal elvitték e tárgyakat, Magyaroszágon senki nem államosíthatta. Tekintettel arra, hogy nem a magyar állam vette el, a kárpótlási törvény sem vonatkozik rájuk. Ám amint visszakerülnek a tárgyak, a következő lépés a jogi rendezés, a tulajdonviszonyok tisztázása.

A múzeumi törvény rendelkezése szerint ezek a tárgyak kiállíthatóak lesznek, akkor is, ha visszakerülnek a tulajdonosokhoz illetve az örökösökhöz. A központi kérdés az, hogy a tárgyak Magyarországra kerüljenek - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Nem fogadható el kulturális érték jóvátételként

A konferencián, amelyen az Egyesült Államok, Belgium, Hollandia, Németország, valamint a FÁK-tagállamok képviseltették magukat, megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy olyan nemzetközi testületet, amely - megfelelő adatbázissal - kezelni tudja az elszármazott kulturális értékeknek a sorsát. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy nem fogadható el kulturális érték jóvátétel tárgyaként. Megfelelő egyeztetés után memorandumot fogadnak el minderről - tájékoztatott a moszkvai magyar nagykövet. A kutatás konkrét feltételeiről a nyár elején tartandó kétoldalú vegyes bizottsági ülésen fognak határozni.

Stuart Eizenstat amerikai pénzügyminiszter-helyettes ugyanakkor felszólította Moszkvát, hogy nyissa meg nyilvántartásait, mert vélhetőleg Oroszországban őrzik a legtöbb olyan kincset, amit korábban a nácik raboltak el. Al Gore amerikai alelnök többek között kijelentette: csak az utóbbi időben tudatosodott kellőképpen az, hogy a holokauszt egyben a történelem talán legkiterjedtebb rablása is volt.

Kétes eredetű brit műkincsek

Az amerikai múzeumok az interneten keresztül mutatták be azokat a műtárgyaikat, amelyekről gyanítható, hogy a holokauszt áldozataitól a nácik által elrabolt kincsek közé tartoznak (lásd részletesen a keretest). Amerikai múzeumigazgatók elismerték, hogy bár korábban is feltették a kötelező kérdéseket a műtárgyak eredetét illetően, az előző tulajdonosok kilétének nem jártak tüzetesen utána, hanem úgymond, a bizalom elve alapján kezelték az ügyeket, különösképpen a nagylelkűnek tekintett adományozók esetében.

Rabolt kincsek az interneten

Az amerikai múzeumok ezzel egy időben sorra kezdik bemutatni az interneten keresztül azokat a műtárgyaikat, amelyekről gyanítható, hogy a holokauszt áldozataitól a nácik által elrabolt kincsek közé tartoznak. A Bostoni Szépművészi Múzeum hét gyanús festményt tett közzé, a New York-i Metropolitan 393 képet. A szintén New York-i Modern Művészetek Múzeuma tizenöt művet, legutóbb pedig a chicagói Művészeti Intézet több mint ötszáz képzőművészeti alkotást.

A "gyanúsak listáján" hét Degas-, négy Monet- és öt Picasso-kép található, a chicagóin pedig több Van Gogh-, Cézanne-, illetve Chagall-festmény.

A legnagyobb brit közgyűjteményekben, múzeumokban, képtárakban a szakértők 350 olyan homályos eredetű műkincsre bukkantak, amelyekről feltételezhető, hogy a vészkorszak idején zsidó családoktól a nácik által elrabolt műtárgyak lehetnek.

A National Gallery, a British Museum, a londoni Tate Gallery gyűjteményében 180 felbecsülhetetlen értékű, főleg impresszionista festő alkotásáról derült ki, hogy kétes eredetűek, Nyugat-Európában élt zsidó családok gyűjteményéből, műkereskedéséből származhatnak, és kapcsolódhatnak a vészkorszak műkincsrablásaihoz. Köztük van Monet, Renoir, Picasso, Matisse, Degas, Courbet számos festménye, amelyek összértéke szakértők szerint meghaladhatja a 2,5 milliárd fontot.

A jelenleg érvényben lévő brit törvények alapján a közgyűjteményekben lévő műkincsek nem adhatók vissza, de ha eredetük egyértelműen bizonyítható, a valódi tulajdonost kárpótlás illeti meg. Az ismeretlen eredetű brit műkincsek listája.

Magyar múzeumok, levéltárak és más intézmények is megvizsgálták anyagukat. Bizonytalan eredet miatt mintegy tizenötezer tárgy került a látókörbe. A műtárgyak listáját a restitúciós kutatócsoport adatbázisba gyűjtötte.

A bizonytalan eredetű tárgyak nem csak a holokauszt eseményeivel lehetnek kapcsolatosak, hanem a kommunista hatalomátvételt követő kitelepítésekkel és vagyonelkobzásokkal is. Mindezekkel összefüggésben Visy Zsolt kívánatosnak ítélte a hazai restitúciós törvény megalkotását. Az ügyben a kulturális tárca elindítja a munkát.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?