Rabolt műkincsek mostoha sorsa

2000.04.13. 17:11
Magyar kutatók is bekapcsolódhatnak a ,,még leltározatlan orosz speciális gyűjtemények" - vagyis az 1945-ben Szovjetunióba rabolt magyar műkincsek felmérésébe - derült ki Visy Zsolt Oroszországi tárgyalásai után. Eközben az USA felszólította Moszkvát, nyissa meg nyilvántartásait, mert vélhetőleg Oroszországban őrzik a legtöbb olyan kincset, amit korábban a nácik raboltak el.

A múzeumi törvény rendelkezése szerint a tárgyak kiállíthatóak lesznek
Az '45-ben Oroszországba vitt magyar műkincsek (az úgynevezett ,,még leltározatlan orosz speciális gyűjtemények") felmérésébe magyar kutatók is bekapcsolódhatnak - mondta el az Index érdeklődésére Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a Pavel Horosilov miniszterhelyettessel folytatott tárgyalása után.

Az "Elszármazott kulturális értékek sorsa a harmadik évezredben" címmű kétnapos moszkvai nemzetközi konferencián részt vevő magyar politikus megállapodott a restitúciós, azaz jóvátételi ügyeket felügyelő orosz politikussal abban is, hogy a májusban megtartja következő ülését a kérdéssel foglalkozó kétoldalú vegyes bizottság.

A következő lépés a tulajdonviszonyok tisztázása

A sárospataki református könyvtár Oroszországban található gyűjteményének visszaszolgáltatásához az oroszoknak új törvényt kell hozniuk. Nyikolaj Gubenko, a duma kulturális bizottságának elnöke arról biztosította Visy Zsoltot, hogy amennyiben az orosz kulturális minisztérium benyújtja a sárospataki könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, akkor azt a bizottság támogatni fogja.

Magyar műkincsek lajstroma

Magyarország 1999 októberében - az orosz restitúciós törvény szabta határidőig - nyújtotta be igényét a II. világháború során az akkori Szovjetunióba került műkincsek ügyében. A magyar restitúciós kutatócsoport munkájának eredményeként a szakemberek több kötetes anyagot állítottak össze. A dokumentum négyezerötszáz tételt, több mint nyolcezer tárgyat lajstromozott, amelyet a hatályos törvény alapján az orosz féltől visszakérhet Magyarország.

A jegyzék átadására azért volt szükség, mert az 1996-ban elfogadott orosz műkincstörvény a világháború idején és az azt követő években a Szovjetunióba szállított kulturális javakategyoldalúan orosz állami tulajdonnak nyilvánította.

A magyar helyettes államtitkár egy konkrét óhajt is tolmácsolt: kérte az egykor a budai Várból elvitt és ma a moszkvai hadtörténeti múzeumban fellelhető gobelin visszaadását. Horosilov megígérte, hogy amennyiben a magyar fél ezt írásban, a gobelin pontos leírásával kéri, akkor ehhez a moszkvai kulturális tárca kormányelőterjesztést fog készíteni.

A helyettes államtitkár elmondta: az Oroszországba vitt műkincsek értéke több milliárd forint, ám mivel nagyrészt nem kerülnek majd műkincs-forgalomba, nem derül ki a pontos piaci ár. A kiemelkedően nagy jelentőségű gyűjtemény eszmei értéke viszont felbecsülhetetlen - hangsúlyozta Visy.

A közel nyolcezer darabos kollekció túlnyomó részt magán, kisebb mértékben egyházi gyűjtemény anyagaiból tevődik össze. Minthogy az oroszok magukkal elvitték e tárgyakat, Magyaroszágon senki nem államosíthatta. Tekintettel arra, hogy nem a magyar állam vette el, a kárpótlási törvény sem vonatkozik rájuk. Ám amint visszakerülnek a tárgyak, a következő lépés a jogi rendezés, a tulajdonviszonyok tisztázása.

A múzeumi törvény rendelkezése szerint ezek a tárgyak kiállíthatóak lesznek, akkor is, ha visszakerülnek a tulajdonosokhoz illetve az örökösökhöz. A központi kérdés az, hogy a tárgyak Magyarországra kerüljenek - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Nem fogadható el kulturális érték jóvátételként

A konferencián, amelyen az Egyesült Államok, Belgium, Hollandia, Németország, valamint a FÁK-tagállamok képviseltették magukat, megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy olyan nemzetközi testületet, amely - megfelelő adatbázissal - kezelni tudja az elszármazott kulturális értékeknek a sorsát. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy nem fogadható el kulturális érték jóvátétel tárgyaként. Megfelelő egyeztetés után memorandumot fogadnak el minderről - tájékoztatott a moszkvai magyar nagykövet. A kutatás konkrét feltételeiről a nyár elején tartandó kétoldalú vegyes bizottsági ülésen fognak határozni.

Stuart Eizenstat amerikai pénzügyminiszter-helyettes ugyanakkor felszólította Moszkvát, hogy nyissa meg nyilvántartásait, mert vélhetőleg Oroszországban őrzik a legtöbb olyan kincset, amit korábban a nácik raboltak el. Al Gore amerikai alelnök többek között kijelentette: csak az utóbbi időben tudatosodott kellőképpen az, hogy a holokauszt egyben a történelem talán legkiterjedtebb rablása is volt.

Kétes eredetű brit műkincsek

Az amerikai múzeumok az interneten keresztül mutatták be azokat a műtárgyaikat, amelyekről gyanítható, hogy a holokauszt áldozataitól a nácik által elrabolt kincsek közé tartoznak (lásd részletesen a keretest). Amerikai múzeumigazgatók elismerték, hogy bár korábban is feltették a kötelező kérdéseket a műtárgyak eredetét illetően, az előző tulajdonosok kilétének nem jártak tüzetesen utána, hanem úgymond, a bizalom elve alapján kezelték az ügyeket, különösképpen a nagylelkűnek tekintett adományozók esetében.

Rabolt kincsek az interneten

Az amerikai múzeumok ezzel egy időben sorra kezdik bemutatni az interneten keresztül azokat a műtárgyaikat, amelyekről gyanítható, hogy a holokauszt áldozataitól a nácik által elrabolt kincsek közé tartoznak. A Bostoni Szépművészi Múzeum hét gyanús festményt tett közzé, a New York-i Metropolitan 393 képet. A szintén New York-i Modern Művészetek Múzeuma tizenöt művet, legutóbb pedig a chicagói Művészeti Intézet több mint ötszáz képzőművészeti alkotást.

A "gyanúsak listáján" hét Degas-, négy Monet- és öt Picasso-kép található, a chicagóin pedig több Van Gogh-, Cézanne-, illetve Chagall-festmény.

A legnagyobb brit közgyűjteményekben, múzeumokban, képtárakban a szakértők 350 olyan homályos eredetű műkincsre bukkantak, amelyekről feltételezhető, hogy a vészkorszak idején zsidó családoktól a nácik által elrabolt műtárgyak lehetnek.

A National Gallery, a British Museum, a londoni Tate Gallery gyűjteményében 180 felbecsülhetetlen értékű, főleg impresszionista festő alkotásáról derült ki, hogy kétes eredetűek, Nyugat-Európában élt zsidó családok gyűjteményéből, műkereskedéséből származhatnak, és kapcsolódhatnak a vészkorszak műkincsrablásaihoz. Köztük van Monet, Renoir, Picasso, Matisse, Degas, Courbet számos festménye, amelyek összértéke szakértők szerint meghaladhatja a 2,5 milliárd fontot.

A jelenleg érvényben lévő brit törvények alapján a közgyűjteményekben lévő műkincsek nem adhatók vissza, de ha eredetük egyértelműen bizonyítható, a valódi tulajdonost kárpótlás illeti meg. Az ismeretlen eredetű brit műkincsek listája.

Magyar múzeumok, levéltárak és más intézmények is megvizsgálták anyagukat. Bizonytalan eredet miatt mintegy tizenötezer tárgy került a látókörbe. A műtárgyak listáját a restitúciós kutatócsoport adatbázisba gyűjtötte.

A bizonytalan eredetű tárgyak nem csak a holokauszt eseményeivel lehetnek kapcsolatosak, hanem a kommunista hatalomátvételt követő kitelepítésekkel és vagyonelkobzásokkal is. Mindezekkel összefüggésben Visy Zsolt kívánatosnak ítélte a hazai restitúciós törvény megalkotását. Az ügyben a kulturális tárca elindítja a munkát.