Rabolt műkincsek mostoha sorsa
További Külföld cikkek
-
Egy játszótér alatt leltek rá a több mint 170 második világháborús bombára Angliában
- Április közepétől ismét fizetős lesz a belépés Velence történelmi városközpontjába
- Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették
- Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak: Kijev megígérte, hogy nem támadja meg a Török Áramlatot
- Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt
![]() |
A múzeumi törvény rendelkezése szerint a tárgyak kiállíthatóak lesznek |
Az "Elszármazott kulturális értékek sorsa a harmadik évezredben" címmű kétnapos moszkvai nemzetközi konferencián részt vevő magyar politikus megállapodott a restitúciós, azaz jóvátételi ügyeket felügyelő orosz politikussal abban is, hogy a májusban megtartja következő ülését a kérdéssel foglalkozó kétoldalú vegyes bizottság.
A következő lépés a tulajdonviszonyok tisztázása
A sárospataki református könyvtár Oroszországban található gyűjteményének visszaszolgáltatásához az oroszoknak új törvényt kell hozniuk. Nyikolaj Gubenko, a duma kulturális bizottságának elnöke arról biztosította Visy Zsoltot, hogy amennyiben az orosz kulturális minisztérium benyújtja a sárospataki könyvek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, akkor azt a bizottság támogatni fogja.
| |
|
A helyettes államtitkár elmondta: az Oroszországba vitt műkincsek értéke több milliárd forint, ám mivel nagyrészt nem kerülnek majd műkincs-forgalomba, nem derül ki a pontos piaci ár. A kiemelkedően nagy jelentőségű gyűjtemény eszmei értéke viszont felbecsülhetetlen - hangsúlyozta Visy.
A közel nyolcezer darabos kollekció túlnyomó részt magán, kisebb mértékben egyházi gyűjtemény anyagaiból tevődik össze. Minthogy az oroszok magukkal elvitték e tárgyakat, Magyaroszágon senki nem államosíthatta. Tekintettel arra, hogy nem a magyar állam vette el, a kárpótlási törvény sem vonatkozik rájuk. Ám amint visszakerülnek a tárgyak, a következő lépés a jogi rendezés, a tulajdonviszonyok tisztázása.
A múzeumi törvény rendelkezése szerint ezek a tárgyak kiállíthatóak lesznek, akkor is, ha visszakerülnek a tulajdonosokhoz illetve az örökösökhöz. A központi kérdés az, hogy a tárgyak Magyarországra kerüljenek - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Nem fogadható el kulturális érték jóvátételként
A konferencián, amelyen az Egyesült Államok, Belgium, Hollandia, Németország, valamint a FÁK-tagállamok képviseltették magukat, megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy olyan nemzetközi testületet, amely - megfelelő adatbázissal - kezelni tudja az elszármazott kulturális értékeknek a sorsát. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy nem fogadható el kulturális érték jóvátétel tárgyaként. Megfelelő egyeztetés után memorandumot fogadnak el minderről - tájékoztatott a moszkvai magyar nagykövet. A kutatás konkrét feltételeiről a nyár elején tartandó kétoldalú vegyes bizottsági ülésen fognak határozni.
Stuart Eizenstat amerikai pénzügyminiszter-helyettes ugyanakkor felszólította Moszkvát, hogy nyissa meg nyilvántartásait, mert vélhetőleg Oroszországban őrzik a legtöbb olyan kincset, amit korábban a nácik raboltak el. Al Gore amerikai alelnök többek között kijelentette: csak az utóbbi időben tudatosodott kellőképpen az, hogy a holokauszt egyben a történelem talán legkiterjedtebb rablása is volt.
Kétes eredetű brit műkincsek
Az amerikai múzeumok az interneten keresztül mutatták be azokat a műtárgyaikat, amelyekről gyanítható, hogy a holokauszt áldozataitól a nácik által elrabolt kincsek közé tartoznak (lásd részletesen a keretest). Amerikai múzeumigazgatók elismerték, hogy bár korábban is feltették a kötelező kérdéseket a műtárgyak eredetét illetően, az előző tulajdonosok kilétének nem jártak tüzetesen utána, hanem úgymond, a bizalom elve alapján kezelték az ügyeket, különösképpen a nagylelkűnek tekintett adományozók esetében.
| |
|
A legnagyobb brit közgyűjteményekben, múzeumokban, képtárakban a szakértők 350 olyan homályos eredetű műkincsre bukkantak, amelyekről feltételezhető, hogy a vészkorszak idején zsidó családoktól a nácik által elrabolt műtárgyak lehetnek.
A National Gallery, a British Museum, a londoni Tate Gallery gyűjteményében 180 felbecsülhetetlen értékű, főleg impresszionista festő alkotásáról derült ki, hogy kétes eredetűek, Nyugat-Európában élt zsidó családok gyűjteményéből, műkereskedéséből származhatnak, és kapcsolódhatnak a vészkorszak műkincsrablásaihoz. Köztük van Monet, Renoir, Picasso, Matisse, Degas, Courbet számos festménye, amelyek összértéke szakértők szerint meghaladhatja a 2,5 milliárd fontot.
A jelenleg érvényben lévő brit törvények alapján a közgyűjteményekben lévő műkincsek nem adhatók vissza, de ha eredetük egyértelműen bizonyítható, a valódi tulajdonost kárpótlás illeti meg. Az ismeretlen eredetű brit műkincsek listája.
Magyar múzeumok, levéltárak és más intézmények is megvizsgálták anyagukat. Bizonytalan eredet miatt mintegy tizenötezer tárgy került a látókörbe. A műtárgyak listáját a restitúciós kutatócsoport adatbázisba gyűjtötte.
A bizonytalan eredetű tárgyak nem csak a holokauszt eseményeivel lehetnek kapcsolatosak, hanem a kommunista hatalomátvételt követő kitelepítésekkel és vagyonelkobzásokkal is. Mindezekkel összefüggésben Visy Zsolt kívánatosnak ítélte a hazai restitúciós törvény megalkotását. Az ügyben a kulturális tárca elindítja a munkát.