Repültek a NASA okoskodó tanácsadói

A leszállásra készülő Columbia űrsikló szombati darabokra szakadása óta az USA-ban arról folyik a vita, hogy valóban spóroltak-e az űrsiklók biztonságán.

Az Aerospace Safety Advisory Panel (űrközlekedési biztonsági tanácsadó testület) szakértői a New York Times szerint kijelentették, hogy az űrsiklók biztonsági karbantartását elhanyagolták. A szűk költségvetés rövid távú tervezéshez vezet, és az egyébként kitűzött javítások elhúzódását eredményezi.

Rossz hírek a kongresszusnak

"Soha korábban nem aggódtam annyira az űrsiklók biztonsága miatt, mint éppen most" - idézi a lap Richard D. Blombergnek, a tanácsadó testület vezetőjének tavaly áprilisban, egy kongresszusi meghallgatáson tett kijelentését.

Bloomberg akkor kifejtette, hogy az az érzése, a jelenlegi folyamatok jövő veszélyek csíráit hordozzák. És ezzel nem az akkor soron következő űrrepülésekért aggódott.

"Az aggodalmaim egyok forrása, hogy senki sem jelentheti ki biztonsággal, mikorra fogy el túlságosan a biztonsági tartalék."

Eltanácsolt tanácsadók

A NASA tanácsadó testületének öt tagját és a grémium további két szakértőjét tavaly felmentették a megbízatásuk alól, számolt be a New York Times az eset fejleményeiről.

A testület egy hatodik tagja, Bernard M. Kauderer nyugalmazott tengernagy annyira felháborodott a felmentések miatt, hogy saját kezdeményezésére hagyta ott a bizottságot.

A NASA arra hivatkozott, hogy a változtatással fiatalabb és jobban képzett szakértőket kívánt a testületbe delegálni. A lépés nem függött össze azzal, hogy meg akartak volna szabadulni a rossz hírek hordozóitól, idézett a lap egy NASA szóvivőt.

Vizsgálták a leépítések hatását

Sean O'Keefe, a NASA elnöke meglepetésének adott hangott a cikk kapcsán. Szerinte a tanácsadó testület valamennyi tagja rendben letöltötte a megbízatási idejét. O'Keefe a CBS-nek vasárnap azt nyilatkozta, hogy nincs jele annak, hogy egyetlen faktor, például a költségcsökkentés vezetett volna a katasztrófához.

A kongresszus azon tagjai, akik tavaly hallották a bizottsági beszámolót, azt nyilatkozták New York Timesnak, hogy meg akarták vizsgálni, a költségvetés csökkentése hatással van-e a biztonságra. Néhányan közülük kételkedtek ebben.

2000 folyamán a kongresszus központi könyvviteli hivatala arra figyelmeztetett, hogy a NASA-n belüli létszámcsökkentések a jövőbeli űrsikló küldetések biztonságát veszélyeztetik.

A tervező az elnöknek írt

Újabb erőteljes figyelmeztetés 2002 augusztusában, Don Nelson nyugalmazott űrsiklófejlesztőtől érkezett. Azt írta Bush elnöknek, hogy lépéseket kell tenni az újabb katasztrofális űrsiklóbaleset megelőzésére.

Más szakértők arra helyezik a hangsúlyt, hogy az emberi űrutazás eredendően kockázatos. Andre Balogh, a londoni Imperial College szakértője a The Guardian-nek azt nyilatkozta: "Most is azt érzem, hogy amit ezen a téren el lehet érni, pillanatnyilag az űrsiklók a legbiztonságosabbak. Nem lehet 100 százalékos biztonsági garanciát adni az űrsiklóküldetésekre."

Jövőre plusz 500 millió

Keith Cowling, a NasaWatch.com szerkesztője szerint nehéz meghatározni, milyen hatással járhattak a költségvetési megszorítások. Azonban úgy véli, a leépítések az űrkutatási hivatalon belül mindenhol érezhették hatásukat.

"Ha kevesebb biztonsági ember dolgozik, nem nehéz előre megjósolni, hogy azzal a biztonsági képességek is csökkennek" - idézte a szakértőt a New Scientist.

A 2004-es költségvetési tervezetben Bush elnök hétfői bejelentése szerint csaknem 500 millió dollárral 15,47 milliárd dollárra bővül a NASA költségvetése. A New Scientist szerint nem valószínű, hogy a szombati baleset miatt módosult volna ez a szám.

Tíz év, esetleg 100 felszállás

Maga a NASA esetleg mérlegelheti a költségvetési prioritások módosítását. Keith Cowling szerint a Columbia elvesztése után az űrrepülőgép pótlása lesz a legfontosabb, és egyúttal átgondolják majd, valóban megnyújtsák-e az űrsiklók életciklusát 2020-ig.

Az űrsiklókat 10 éves üzemre illetve 100 felszállásra tervezték. A program most közel 30 éves, de a gépek nem is repültek olyan gyakran, mint eredetileg tervezték.

A Columbia 1981 decemberi első fellövése óta az öt űsikló összesen 113 alkalommal szállt fel. A Columbia a 28. küldetéséről tért vissza, amikor bekövetkezett a szerencsétlenség.

Folyamatos csúszás

Az elmúlt években a NASA korosodó űrsiklóflottája műszaki problémák sorával küszködött, hosszas és költséges időkieséseket okozva. Az kilövési tervek átszervezése miatt az Columbia 2001. júniusi rajtja egészen 2003. január 16-ig tolódott.

2002 júniusában valamennyi űrsiklón repedéseket fedeztek fel a hidrogénvezetékeken. Ez arra kényszerítette a NASA-t, hogy három hónapig a teljes flotta a földön maradjon. 2000 novemberében az Endeavour kilövésénél csütörtököt mondott az elhasznált tankokat leválasztó robbanó csavarok egyike. Ez a űrrepülések további csúszásához vezetett.