Amerikai-német súrlódások

Madeleine Albright és Bill Clinton

Legutóbbi találkozójuk alkalmával egészen meglepődött a német külügyminiszter azon az ábrán, amellyel amerikai kollégája fogadta őt. Madeleine Albright ugyanis megmutatta Joschka Fischernek, hogy miként képzeli el az Egyesült Államok a mai Európát - írja a The New York Times legfrissebb kiadásában. Az ábrán különböző körök voltak, amelyek egymást metszették, s az egész inkább valami nagy összevisszaságra utalt, mint az egységes Európa képére.

Az amerikaiak régi diplomáciai problémája (Kissinger óta), hogy nem tudják, ,,kit kell felhívni Európában". Vagyis ha valamilyen nagyobb konfliktus, esetleg egy sürgősen megoldandó ügy merülne fel, nem lehet pontosan tudni, hogy ki képes gyorsan és hatékonyan dönteni kontinensünkön.

Az Európai Unió kialakulóban lévő döntéshozó centrumai egyébként éppenhogy nem segítik az amerikai tájékozódást, sőt még bonyolítják is némileg a különböző nemzeti kormányok uralta helyzetet a brüsszeli bizottság és más testületek szerteágazó hatáskörei.

Ha eltekintünk a valódi nyugat-európai egység (igencsak messzire távolódó) álomképétől, akkor a német-amerikai viszonyt elemezve is számos problémára bukkanhatunk.

A német-amerikai viszony azért kerül most előtérbe, mert a Bonnból Berlinbe való kormányköltözés óta először látogat az újraegyesített német fővárosba az Egyesült Államok elnöke.

A kancellár zsörtölődik

Mindennek kapcsán megfigyelők felhívják arra a figyelmet, hogy Gerhard Schröder német kancellár néhány éles megjegyzést tett nemrégiben az USA-ra. A tengerentúli szuperhatalom ugyanis arra próbálja rávenni Németországot, hogy játsszon aktívabb szerepet a nemzetközi színtéren. Ám amikor a németek valóban felemelték a szavukat bizonyos kérdésekben, akkor rögtön a régi beidegződések alapján bírálat érte törekvéseiket.

Gerhard Schröder Néhány éles megjegyzést tett nemrégiben az USA-ra

A kancellár példaként említette a Nemzetközi Valutaalap új vezetőjének kijelölését. A németeknek sikerült érvényesíteniük akaratukat, s jelöltjüket elfogadta végül a nemzetközi közösség, de Washingtonban megrökönyödtek azon a vehemencián, amellyel a berlini politikusok lobbiztak pártfogoltjuk mellett. Ugyanakkor Amerika azt szeretné, ha Németország fokozná koszovói szerepvállalását, csapatainak számát emelné a térségben, s ezzel egyidejűleg növelné védelmi kiadásait. Az USA mindezeken túl még azt is felrója Berlinnek és a többi európai politikai döntéshozónak, hogy nem tesznek eleget gazdaságuk élénkítésére, a GDP dinamikusabb bővítésére.

Amerikai aggodalmak

Washington azonban rossz szemmel nézi azt, hogy a NATO-n belül egy európai gyorsreagálású hadtest alakulna. Ennek az egységnek hatvanezer tagja lenne, s hozzájárulna kontinensünk ,,katonai identitásához" - a német megfogalmazás szerint.

Mindez persze megkérdőjelezni az USA hatalmi pozícióit. Nem tetszik a befolyásos tengerentúli hadiipari lobbistáknak az sem, hogy az európaiak megpróbálják összehangolni védelmi, fegyverkezési programjaikat, s ezáltal az Újvilág cégei kiszorulhatnak a hatalmas - közös európai - megrendelésekből. ,,Az Egyesült Államok egyetlen telefonszámot akar, amely kifejezné egyben Európa összetartozását is" - mondta Jürgen Chrobog, Németország washingtoni nagykövete - ,,de amikor megpróbálunk egy ilyen számot megadni, rögtön problémáink támadnak".

Egy magát megnevezni nem kívánó NATO-diplomata ugyanakkor az amerikaiak nehézségeit úgy foglalta össze, hogy nem szeretnék, ha túl nagy bürokrácia és túl bizottság intézné a katonai ügyeket Európában. Ez a hatékonyság rovására menne, hiába szerveződnének ezek a testületek a NATO-n belül. Berlin: ostromállapot a csúcstalálkozó előtt

,,A világ Berlinre tekint" - írja a Der Spiegel, miután vasárnap tizenöt kormányfő érkezik a német fővárosba, s csupán Clinton elnök ötszáz munkatársával utazik az újraegyesített metropoliszba, a ,,XXI. századi modern kormányzásról" zajló tanácskozásra.

2500 biztonsági ember, mesterlövészek, helikopterek hivatottak arra, hogy megvédjék az államférfiakat a német nagyvárosban. Több városrészt is lezárnak erre az időszakra Berlinben, amelyet a bulvárlapok csupán ,,erődítményként" jellemeznek, ahol ,,ostromállapotot" hirdetnek ki. Egyelőre nem lehet tudni, hogy merre fog járni Bill Clinton, de az útba ejtett utcákat átmenetileg lezárják majd.

A Budapester Strassét mindenesetre már szerdán lezárták, mert itt áll a Hotel Intercontinental, ahol Clinton az elnöki lakosztályt kapja majd. A golyóálló ablakok és bombabiztos ajtók, illetve az acéllemezekkel megerősített falak mögött békésen aludhat majd az USA első embere.

Az elnöki lakosztály alatti és fölötti szinteket teljesen kiürítik, s a helyiségeket lehallgatás ellen is biztosítják, sőt, saját áramellátásról is gondoskodnak a biztonsági emberek.

Állítólag Clinton és Schröder kancellár ellátogatnak majd egy helybeli vendéglátóipari egységbe is, méghozzá a város keleti részébe. Az NDK egykori fővárosának - egyelőre meg nem nevezett - éttermét természetesen az esemény idejére szintén lezárják majd.