Katonai taktika a nők tömeges megerőszakolása
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön határozatban szólította fel a háborúzó kormányokat és szervezeteket: fékezzék meg a nők elleni erőszakot, amely a testület szerint már nem a háború mellékterméke, hanem katonai taktika.
A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elnökletével tartott ülésen a BT egyhangúlag fogadta el az 1820. határozatot, amely felszólít "minden fegyveres konfliktusban érintett felet, hogy haladéktalanul vessen véget a civilek elleni nemi erőszak minden formájának". A határozat leszögezi: "a megerőszakolás és a nemi erőszak más formái háborús bűncselekményeknek, emberiesség elleni bűntettnek, illetve népirtás részének tekinthetők".
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a BT előtt arról beszélt, hogy a probléma elmondhatatlan és járványszerű méreteket öltött. Patrick Cammaert vezérőrnagy, egykori ENSZ-békefenntartó parancsnok egyenesen úgy fogalmazott, hogy "a fegyveres konfliktusok idején valószínűleg már veszélyesebb asszonynak lenni, mint katonának.
A BT ülésen felszólalók a volt Jugoszlávia tagországait, a szudáni Darfúr térségét, Kongót, Ruandát és Libériát említették olyan válságövezetekként, ahol nagy méretekben követtek el szándékosan nők elleni szexuális bűntényeket.
ENSZ-illetékesek szerint jelenleg Kongó keleti részén legsúlyosabb a helyzet, de egy közelmúltbeli, kétezer nő megkérdezésével készült vizsgálat kiderítette, hogy Libériában a nők 75 százalékát megerőszakolták a polgárháború idején.
A BT felszólította az ENSZ-főtitkárt, hogy jövőre készítsen jelentést a testületnek a nők elleni erőszakról, és tegyen intézkedéseket az ENSZ-békefenntartók által elkövetett szexuális bűntények megfékezése érdekében.