Amerikai-brit légicsapás Irak ellen

A péntek esti támadást 24 repülőgép hajtotta végre: az amerikai légierő F-15-ösei, a haditengerészet F-18-asai valamit brit Tornado típusú harci gépek. A célpontok Bagdadhoz közeli katonai létesítmények, légvédelmi rakétaállások voltak. A térségben ez volt a legnagyobb hadművelet az 1998-as ,,Sivatagi Róka" fedőnevű légicsapás óta.

Irak légterének kétharmada fölött repülési tilalom van érvényben az Öböl-háború óta. A tilalmat a nyugati szövetségesek légiereje ellenőrzi. A Pentagon közlése szerint az utóbbi időben egyre gyakrabban érték rakétatámadások a repülési tilalmat ellenőrző gépeket, idén tucatnyi esetben lőttek ki föld-levegő rakéták szövetséges repülőkre. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csütörtök este az ellencsapás mellett döntött.

Ifjabb Bush apja nyomdokain?

Pusztítás képei az iraki tévében

A Mexikóban tartózkodó amerikai elnök figyelmeztette Szaddám Huszeint, hogy az Egyesült Államok "megteszi a szükséges lépéseket", ha Irak újrakezdi a tömegpusztító fegyverek gyártását. Bush hangoztatta: Szaddám Huszeinnek meg kell értenie, hogy az Egyesült Államok annak az egyezménynek a betartását várja tőle, amelyet a Sivatagi Vihar hadművelet befejezése után aláírt. Betartatjuk a repülési tilalmat Irak északi és déli részén is. Az a szándékunk, hogy a világban, amennyire lehetséges, béke legyen - fogalmazott az amerikai elnök.

George W. Bush mindenesetre gyorsan igazolta azoknak a politikai elemzőknek a feltevéseit, akik úgy okoskodtak, hogy az apja Öböl-háborús veteránjait és teljes csapatát újra a hatalomba emelő új elnök könnyen és szívesen sodródik majd újabb fegyveres konfliktusba Irakkal.

A brit miniszterelnöki hivatal közlése szerint az Irak elleni, péntek esti légitámadásra brit részről Geoff Hoon védelmi miniszter adott felhatalmazást, miután a hét elején a kérdésről amerikai illetékesekkel tanácskozott.

Szaddám próbára teszi a szövetségeseket

Hazir Teimourian, közel-keleti szakértő a BBC hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a széles körű támadást azért hajtották végre, mert Szaddam Huszein az elmúlt hetekben folyamatosan próbára teszi az Egyesült Államok új kormányát. Szaddam azt próbálgatja, milyen messzire mehet el anélkül, hogy ellenakciót váltana ki a nyugati szövetségesekből - fejtegette az elemző. Elmondta, hogy Szaddam Huszein csapatokat von össze az Irak északi részén lévő kurdok lakta térség mentén, amelyet a brit és az amerikai harci gépek szintén védeni próbálnak. Ha az iraki katonák megpróbálnak behatolni Kurdisztánba, ugyanolyan nagyságrendű menekültválság alakul ki, mint amilyen 1991 áprilisában, és egy vagy két millió ember próbálna átjutni török területekre, ahol védelmet és élelmet kellene nyújtani nekik.

A szakértő igen súlyosnak nevezte a helyzetet, és úgy vélte, hogy a légi csapásokkal Washington és London azt az üzenetet kívánja küldeni az iraki vezetőnek, hogy nem adják be könnyen a derekukat az Irak elleni szankciók feloldását követelő felhívások előtt.

Irak folytatja a harcot

Ijad Ahmed Salman, az egyik sebesült (Iraki TV)

Szaddám Husszein a péntek esti amerikai-brit légicsapásra reagálva közleményben jelentette be, hogy földön, vízen és levegőben folytatja a harcot az Egyesült Államok és Izrael ellen. A szombatra virradóra nyilvánosságra hozott közlemény szerint az Egyesült Államok Izraellel együttműködve hajtotta végre a péntek esti támadást. Az iraki televízióban Szaddám Huszein iraki elnök és a bagdadi vezetés más tagjainak tanácskozása után olvasták fel a közleményt, amely leszögezi, hogy az agresszió vége más nem lehet, mint kudarc. A közlemény nem tesz említést sem az áldozatokról, sem pedig a támadott célpontokról. Ami az áldozatokat illeti iraki kórházi források szerint egy asszony belehalt a támadás során szerzett sérüléseibe. Az idézett egészségügyi források korábban összesen kilenc sérültről számoltak be, akik közül egynek az állapotát válságosnak minősítették.

Nemzetközi visszhang

Moszkva elítélte az Irak elleni amerikai-brit pénteki légitámadást. Vlagyimir Putyint azonnal tájékoztatták az amerikai-brit légicsapásról. Dmitrij Rogozin, a duma külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Oroszországnak fel kell vetnie a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Vlagyimir Lukin Oroszország korábbi washingtoni nagykövete, a duma alelnöke úgy fogalmazott, hogy a bombázásokkal nem lehet rendezni az iraki problémát.

Az orosz védelmi minisztérium nemzetközi katonai kapcsolatokért felelős tisztviselője, Leonyid Ivasov vezérezredes, a bombázás hírére összehívott sajtótájékoztatón úgy értékelt, hogy az új amerikai kormány oroszellenes propagandát folytat. George W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadója, Condolezza Rice Le Figarónak adott interjújára utalva Ivasov elmondta: az amerikai vezetés visszatért a hidegháborús retorikához, és 'cowboy támadásokat tervez', amelyek Oroszországot jelentéktelennek mutatják a nemzetközi politikában.

A francia külügyminisztérium illetékese kijelentette, hogy az amerikai-brit akcióval kapcsolatban Párizs NATO-partnerként várja Washington magyarázatát. Elítélte a támadást a kínai ENSZ-küldöttség szóvivője is.

Jerzy Buzek lengyel kormányfő tanácsadója, Jerzy Marek Kowakowski az új amerikai adminisztráció kemény lépésének nevezte a Bagdad környéke elleni támadást, de hozzátette nincs ok, amiért ne lehetne azt megértéssel fogadni. A támadással Washington jelezni akarta jelenlétét a Közel-Keleten.