A konzervatív jelöltek esélyesek a pápaválasztáson

A pápa halálával elérkezett az ideje az utód kiválasztásának, aminek feladata a bíborosokból álló pápaválasztó testületre hárul. Bár a liberálisabb egyházért szurkolók hangja hangosabbnak tűnhet a sajtóban, elemzők szerint a II. János Pál után következő pápa a római katolikus egyház konzervatív vezetői közül kerül ki.

A pápaválasztás gyakorlata >>>

Erre utal II. János Pál pápa legutóbbi döntése is, miszerint a vaskalaposságáról elhíresült német bíborost, Joseph Ratzingert jelölte ki a nagypénteki meditáció megtartására. Ratzinger a Vatikán Hittani Kongregációjának prefektusa, azé az intézményé, amely az egyháznak a szexuális erkölcsökről, a születésszabályozásról és még számos fontos kérdésről vallott álláspontját kidolgozza.

A Guardian elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, óvatosan kell a pápa utódjáról szóló találgatásokba bocsátkozni, hiszen az 1978-as választás előtti találgatások során fel sem merült a krakkói bíboros, Karol Wojtyla neve.

Európa kieshet

Nemcsak időszerű, de demográfiai szempontból is indokolt volna, ha ezúttal nem Európa adná a következő pápát a világnak. A föld katolikusainak 65 százaléka Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában él, miközben a fejlett északon folyamatosan zsugorodik a katolikus hívők aránya.

A jelöltek - klikk!

Esélyes jelölt a 72 éves, fekete Francis Arinze, aki egyike a pápa legközelebbi tanácsadóinak. A rendíthetetlenül konzervatív nigériai bíboros negyedik a vatikáni hierarchiában. A nigériai katolikusok Arinze sikerét attól remélik, hogy Afrika súlya a katolikus egyházban az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt; egyházi becslések szerint húsz év alatt ötvenmillióról kilencvenmillióra nőtt a hívők száma a kontinensen. Utoljára 492-496 között volt I. Szent Gelasius személyében afrikai pápája a világ katolikusainak.

A latin-amerikai bíborosok közül a brazil Claudio Hummes és Jorge Mario Bergoglio, a hondurasi Oscar Andres Rodriquez Maradiaga, vagy a 75 éves Dario Castrillon Hoyos érdemel említést.

Vagy ellenkezőleg

Mások viszont úgy vélik, éppen azért kell európai pápa, mert a hívők száma a fejlett nyugaton fogy a legradikálisabb mértékben, ezért az öreg kontinensen kell erősíteni. Az európai esélyesek közül mind liberális, mind konzervatív jelölt is bőven akad.

A 71 éves (nyolcvan évesnél nem lehet idősebb a jelölt) Godfried Danneels brüsszeli bíboros esélyes lehet, de liberális nézetei miatt nem valószínű, hogy őt választanák. Az 58 éves, ugyancsak a pápa belső köreihez tartozó bécsi Christoph Schönborn bíboros beállítottsága megfelel a vatikáni fősodornak, viszont fiatalsága miatt könnyen hátrányba kerülhet.

Stratégiai szempontok

Az is egy szempont ugyanis, hogy II. János Pál kiemelkedően hosszú regnálását ellensúlyozandó idősebb pápát választanak meg, aki nem lesz képes olyan erőteret kiépíteni maga köré, amilyet elődjének sikerült.

Ugyanakkor vatikáni belső körökben érezhető némi szándék, hogy visszatérjenek a hagyományhoz, és újra olasz pápát válasszanak. Felmerült a velencei Angelo Scola volt egyetemi rektor neve, aki kapcsolatokat ápol az iszlám világgal. Esélyes a milánói Dionigi Tettamanzi, és szóba került a genovai Tarcisio Bertone, valamint Giovanni Battista Re, a vatikáni püspöki osztály vezetője is.

Egy dolog mindenestre biztos a következő pápával kapcsolatban: amikor a fehér füst felszáll, vagyis a bíborosok kétharmados többséggel kiválasztották a jelöltet, a 265. pápa nevét a chilei Jorge Arturo Medina Estevez bíboros fogja bejelenteni. Erről maga II. János Pál döntött még március elején.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!