Kerry tarolt New Hampshire-ben

2004.01.28. 08:44
Iowa után New Hampshire-ben is megalázó verésben részesítette Howard Deant John Kerry. A massachusettsi szenátor a történelmi tapasztalatok szerint akár hátra is dőlhet, a New Hampshire-i győztes általában meg szokta szerezni az elnökjelöltséget. Clintonék viszont komolyan aggódhatnak, kedvenc jelöltjüket csendben megelőzte a teljesen ismeretlen John Edwards is.
Túl szoros a verseny, hogy győztest hirdessünk - jelentette a CNN közvetlenül a New Hampshire-i előválasztás lezárását követően. A hírcsatorna óvatossága a szavazatok felének feldolgozása után túlzottnak tűnik, Kerry ezek szerint 39 százalékot megszerezve végzett az élen a voksok negyedét megszerző Howard Dean előtt.

Megmondják, ki nyer

Tekintse meg képeinket!
A New Hampshire-i szavazást már csak azért is kiemelten fontosnak szokták tartani a politikai elemzők, mert az új-angliai szavazók meglehetősen tehetséges jósoknak bizonyultak az évek során. A New Hampshire-i előválasztás győztese a tapasztalatok szerint akár hátra is dőlhet és örülhet a megszerzett elnökjelöltségnek. A kis állam előválasztását követően általában négy-öt főre csökken az addig sokszereplős mezőny.

Visszaküzdötte magát

Az azonban, hogy Howard Dean ha meg nem is fordította, de valamivel szorosabbá tett a versenyt, újra izgalmat csempészett az elmúlt napokban már lefutottnak tűnő demokrata elnökjelöltségi harcba. A CNN értékelése szerint Dean "szoros" második helye újra kiélezheti a versenyt, az iowai megalázó vereség után Dean ismét eséllyel készülhet az elnökjelöltség elnyerésére.

Újabb veterán búcsúzott

A volt vermonti kormányzó tehát Iowában tett ígéretéhez híven keményen harcolt. Nem úgy Wesley Clark, aki az első adatok szerint könnyen az Iowai meglepetésmásodik John Edwards mögé szorulhatott. A fiatal, csendes észak-karolinai szenátor kezd kitörni az ismeretlenségből - talán már azt is egyre több szavazó tudja, hogy sokáig Al Gore alelnökjelöltségéért is versenyben volt a New Hampshire-ben most csúfos kudarcot valló Joe Liebermannal. Edwards ráadásul a jövő heti szuperkedd egyik nagy nyertese lehet, hiszen szülőállama, Dél-Karolina is akkor tartja előválasztását.

Clark gondban

Klikk a képre!
Clark, Clintonék kedvence nagy vesztese a New Hampshire-i előválasztásnak, de vissza még egészen biztosan nem vonul. Nem úgy Joe Lieberman, aki a Drudgereport bizalmas információi szerint még az éjszaka bejelentheti visszalépését a versenytől. "Egyre világosabb, hogy ez nem Joe éve" - nyilatkozta a hírblognak a volt alelnökjelölt kampányának egyik vezetője.

A CNN közvélemény-kutatása szerint a New Hampshire-i szavazókat leginkább a jelöltek egészségbiztosítási politikája befolyásolta döntésében. A megkérdezettek 26 százaléka találta ezt a legfontosabb kérdésnek. 22 százalék az iraki háborút, 21 a gazdaság és a munkanélküliség kérdéseit nevezte meg legfontosabb szavazatbefolyásoló kérdésként.

Amikor a jelöltet választják
Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, a jelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok ezután az eredmények függvényében delegálnak küldötteket a jelöltállító konvencióra. Az államok szinte mindegyikében többségi elven alapul a küldöttek kiválasztása, azaz az előválasztás nyertese jelöli az állam összes küldöttjét.

Elnökválasztási menetrend:

Január 19. Iowa (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 38% - 17 küldött
John Edwards 32% - 15 küldött
Howard Dean 18% - 7 küldött
Dick Gephardt 11% - visszalépett
Dennis Kucinich 1% - visszalépett

Január 27. New Hampshire
John Kerry 39% - 14 küldött
Howard Dean 26% - 8 küldött
Wesley Clark 13% - 0 küldött
John Edwards 12% - 0 küldött
Joe Lieberman 9% - 0 küldött
Dennis Kucinich 2% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Február 3. Dél-Karolina, Arizona, Missouri, Delaware, Új-Mexikó (pártválasztmányi szavazás), Észak-Dakota (pártválasztmányi szavazás), Oklahoma
Február 7. Michigan, Washington
Február 8. Maine
Február 10. Tennessee, Virginia
Február 14. Washington D.C., Nevada
Február 17. Wisconsin
Február 24. Hawaii, Idaho, Utah
Március 2. Kalifornia, Connecticut, Georgia, Maryland, Massachusetts, Minnesota, New York Ohio, Rhode Island, Vermont
Március 8. Amerikai Szamoa
Március 9. Louisiana, Florida, Mississippi, Texas
Március 13. Kansas
Március 16. Illinois
Március 20. Alaszka, Guam, Wyoming
Április 13. Colorado
Április 17. Virgin-szigetek
Április 27. Pennsylvania
Május 4. Észak-Karolina, Indiana
Május 11. Nebraska, Nyugat-Virginia
Május 18. Arkansas, Oregon, Kentucky

Május 28-31. A Libertárius Nemzeti Gyűlés, Atlanta, Georgia (A republikánusokkal együttműködő párt jelöltállító kongresszusa)

Június 1. Alabama, Dél-Dakota
Június 6. Puerto Rico
Június 8. Montana, New Jersey

Július 26-29. Demokrata Nemzeti Gyűlés, Boston, Massachussets

Augusztus 30- szeptember 2. Republikánus Nemzeti Gyűlés, New York, New York

November 2. Az elnökválasztás napja.