EU-tag lenne Norvégia?

2002.12.13. 14:34
A három legfrissebb közvélemény-kutatás egyaránt az ország EU-tagságát támogatók számbeli fölényét mutatja Norvégiában. A kormánykoalíció egyik pártja, az EU-tagságot támogató Hřyre készen áll egy sajátos norvég megoldás, az "öngyilkossági klauzula" érvényesítésére is, amennyiben az EU-tagságot illető döntés sürgetővé válik.
A norvégok 44 százaléka támogatja az ország EU-tagságát, míg 37 százaléka ellenzi azt, derül ki az MMI által végzett legújabb közvélemény-kutatásból. A felmérés azt jelzi, az EU bővítési egyeztetéseinek köszönhetően a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 22 százaléka a korábbinál kedvezőbben viszonyul az unióhoz, míg 13 százalékuk elutasítóbb. Az MMI felmérése megerősíti két előző közvélemény-kutatás eredményeit: a Sentio-Norsk Statistikk szerint a lakosság 44,8 százaléka támogatja, 43,1 százaléka ellenzi az EU-tagságot, míg az Aftenposten novemberi felmérése szerint a Norvégia EU-tagságát támogatók aránya 58 százalék, az ellenzőké 42 százalék.

Az Európa-politika fő vitatéma

A felmérések eredményeit örömmel üdvözölte Erna Solberg, a norvég konzervatív párt, a Hřyre alelnöke. A kormánykoalíció egyik pártjaként a Hřyre határozottan támogatja az ország EU-tagságát. A másik kormánypárt, a Keresztény Néppárt ellenzi az EU-tagságot, ugyanakkor támogatja az Európai Gazdasági Övezet Egyezményében (EEA) való norvég részvételt.

A norvég kormány egy olyan, úgynevezett öngyilkossági klauzulát fogadott el, amely szerint abban az esetben, ha a jelenlegi kormány mandátuma idején bármely koalíciós párt az ország uniós politikáját illető módosító javaslattal állna elő, a kormány azonnal lemond. - A Hřyre számára az EU-tagság sokkal fontosabb, mint a kormányzati együttműködés. - Amennyiben az ügy még 2005 előtt sürgetővé válik, nem állunk majd tétlenül - nyilatkozta a Nationen című lapnak Erna Solberg.

A lengyeleknek nagyobb beleszólásuk lesz Norvégia életébe, mint a norvégoknak?

A bővítési tárgyalások alakulása és a norvég kormánynak az EEA-val kapcsolatos álláspontja valószínűleg hozzájárult a közvélemény értékítéletének módosulásához. Az EEA szerint a norvég kormány messze több EU-jogszabály bevezetésére hajlandó, mint amennyit maga az egyezmény megkövetel.

A korábbi norvég álláspont változásában vélhetően jelentős szerepet játszott Diana Wallisnak, az Egyesült Királyság liberális parlamenti képviselőjének kijelentése. Wallis, aki egyben az Európai Parlamentnek Svájccal, Izlanddal és Norvégiával fenntartott kapcsolataiért felelős bizottsági alelnök, azt mondta, hogy szerinte 2004 után egy ciprusi vagy lengyel állampolgárnak több befolyása lesz a norvég törvények alakítására, mint amennyi maguknak a norvégoknak.

Norvégia január 9-én egyeztetéseket kezd egy új EEA-megállapodásról, amely a várakozások szerint húszszorosára növeli majd Norvégia hozzájárulását az EU regionális és szociális alapjához.