Megette az oxigént az orosz tengeralattjáró tűzoltó rendszere
További Külföld cikkek
- Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar–román határon
- Futótűz perzseli Kaliforniát, ezreket menekítettek ki
- A szerb elnök bejelentette: nyilvánosságra hozzák az újvidéki tragédia dokumentumait
- Gyerekek és nők is vannak a reggeli izraeli légicsapás áldozatai között
- Öngyilkos akart lenni a postai dolgozó, akit tévesen ítéltek el lopás miatt
Az orosz besorolásban Scsuka-B, a NATO besorolásában pedig Cápa osztályhoz tartozó Nyerpa (Fóka) tengeralattjárót, és egy másik hasonló hajót India akarta lízingelni. A Nyerpa és társa átadását Indiának tavalyra tervezték, de csak nemrég kezdődött el a kipróbálás. Közben az orosz fél a szerződésben szereplő 650 millióról 785 millió dollárra emelte a Nyerpa árát.
A Nyerpát az Amur menti Komszomolszk hajógyárában kezdték építeni 1991-ben, és 1996-ra már majdnem készen állt, ekkor kapta nevét és számát. A távol-keleti hadiipari üzemek civil termelésre való átállítása miatt azonban a Nyerpa építését befagyasztották. 2004-ben döntés született a hajó befejezéséről.
A Komszomolszkaja Pravda egyik olvasója, a Vosztok hajógyár munkatársa azt írta a lapnak: a hajógyáriak közül senki sem akart vállalkozni a kipróbálásra és az átadásra, mert mindenki tudta, hogy nagyon sok baj van a Nyerpával, és féltek az átvevő bizottságtól. Az első próbautakon állítólag a hajó fémborításának hegesztési varratainál még beszivárgott a víz.
Szakértőket idézve a lapok azt írták, hogy a tűzoltó rendszer már máskor is bekapcsolt, a mai érzékelők ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak egészen kevés füstre vagy a hőmérséklet legcsekélyebb emelkedésére is. Az automatikát a tengeralattjárókon ki szokták kapcsolni, s csak a kézi irányítás működik, de ezt a próbajáraton nem lehet megtenni.
Gennagyij Jakovlev hajóépítő mérnök a Komszomolszkaja Pravda című lapnak elmondta: ha a rendszer a hőmérséklet emelkedésére reagált, ezt okozhatta programozási hiba is. Lehet azonban, hogy a hajón lévő sok civil közül valaki rágyújtott. Ha a rendszer működésbe lép, hangjelzést kell adnia, s ilyenkor mindenkinek fel kell vennie a lélegeztető készülék maszkját, vagy el kell hagyni az érintett rekeszt, mert az szinte azonnal hermetikusan lezárul. A hajón egyes források szerint volt 220 darab egyéni lélegeztető készülék, de a civilek ezt nemigen tudják használni. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy a rendszer nem jelzett.
Igor Kudrin tengeralattjáró-kapitány a Kommerszant című lapnak azt mondta: a Nyerpát korszerűsítették, és egészen új rendszerekkel látták el. Így az sem zárható ki, hogy ezeket nem próbálták ki, és nem illesztették össze elég alaposan.
A Kommerszant szerint a freonnal működő tűzoltó rendszerek okozzák a legtöbb balesetet az orosz tengeralattjárókon:
1967 és 1999 között hatszor okozta emberek halálát a rendszer váratlan elindulása vagy hibája.