DNS-vizsgálat alá vetik Olof Palme zakóját

DNS-vizsgálatnak vetik alá azt a zakót, amelyet Olof Palme néhai svéd miniszterelnök viselt azon a napon, amelyen agyonlőtték. A zakóról esetleg rögzíthetők nyomok, amelyek a máig ismeretlen gyilkostól származnak - írta az Aftonbladet című svéd újság. A vizsgálatot a birminghami brit törvényszéki orvosszakértői szolgálat és a német rendőrség egy különleges laboratóriuma közösen fogja elvégezni.

Megfogta a vállát

Palmét 1986. február 28-án séta közben lőtték le Stockholmban belvárosában. Az 59 esztendôs kormányfô és felesége moziban volt, majd gyalog sétált az utcán. A merénylő a lövés előtt a politikus vállára tette a kezét. Eközben génanyagából az áldozat zakójára kerülhetett egy csekély mennyiség, amely 20 év múltán is kimutatható. A miniszterelnök szinte azonnal meghalt, felesége könnyebben megsebesült.

A Palme-gyilkosságot a mai napig nem sikerült felderíteni, és a gyilkos fegyvert, egy Magnum-pisztolyt sem találták meg. A nyomozást annak idején számos kritika érte. A gyilkosság után túl kis területet zártak le a helyszíneléshez, a fegyverből származó töltényhüvelyeket például ezen kívül találták meg néhány nappal később. A határzárat is csak órákkal később rendelték el, így a gyilkosnak volt ideje arra, hogy elhagyja az országot.

A merénylet elkövetőjeként jelentkezett a német Vörös Hadsereg Frakció (RAF), a belôle kivált Holger Meins-kommandó és az Európai Nacionalista Unió nevű náci csoport is. Számos gyanúsítottat vett őrizetbe a svéd rendőrség, közülük legtovább Aake Lennart Viktor Gunnarsson volt őrizetben, aki az Európai Munkapárt nevű szélsőjobboldali szervezet tagja volt. A férfit végül két hónap védőőrizet után az ügyész utasítására szabadon engedték.

Találgatások

A Palme-gyilkosság kapcsán számos találgatás kapott lábra. Egyesek vélemények szerint svéd ügynökök végezték ki a miniszterelnököt szovjetbarát politikája miatt, más források a CIA-val együttműködő chilei titkos ügynököket véltek felfedezni a háttérben, mivel Palme mélyen elítélte a Pinochet-rezsimet is. Felmerült az ügyben az Öçalan-féle Kurd Munkáspárt (PKK) és az iraki titkosszolgálat szerepe is.

Az esküdtszék 1989-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a Palme-gyilkosság miatt Christer Petterssont, aki sokszoros visszaeső bűnözőként volt ismert. A fellebbviteli tárgyaláson azonban a bírák nem látták bizonyítottnak a gyilkosságot, így a férfit felmentették.

Elemzők szerint az iraki Szaddám-rezsim aktáinak átvizsgálása újabb lendületet adhat a nyomozásnak.