A jugoszláviai mintát követik az oroszok
Az első békefenntartó háborúnak nevezte a Kommerszant című orosz lap a dél-oszétiai konfliktust. Az újság szerint Oroszország, kihasználva, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott határozatot hozni, maga látott hozzá a rendteremtéshez Grúziában.
Méghozzá, állítja a Kommerszant, úgy, hogy a NATO 1999-es jugoszláviai hadműveletének mintáját követi. Ahogy ott a bosnyák albán genocídium szolgált hivatkozási alapként, Moszkva most azt hangsúlyozta, hogy az oszét lakosság elleni népirtásra reagál. A nemzetközi közösség így igen visszafogottan foglalt állást: Oroszország mellett egyedül Kazahsztán, Grúzia mellett csak Litvánia állt ki.
A Gazeta című lap orosz szakértőket idézett. Vlagyimir Zsarihin, a FÁK Intézet igazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem nyújt katonai segítséget Grúziának, mert katonai ereje ma alig elegendő az iraki és az afganisztáni küldetésre, egy harmadik front megnyitása így a legkevésbé sem kívánatos.
Zsarihin azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári olimpiai játékok kezdőnapján végrehajtott katonai agresszió Oroszországot arra ösztönzi, hogy közeledjen Kínához katonai-stratégiai téren. "Úgy látszik, Washingtonban valaki nagyon erős nosztalgiát érez a bipoláris világ iránt, amelyben könnyű Európát gyeplőn tartani", mondta a politológus.
Ugyancsak a Gazeta hasábjain a Társadalmi Kamara elnevezésű, Kreml által létrehozott intézmény egyik illetékese úgy vélte, hogy ha a hágai bíróság bűnösnek találta Slobodan Milosevicset, akkor Mihail Szaakasvili sokkal inkább kiérdemli a bírósági eljárást, hiszen nyílt fegyveres támadást intézett a sajátjának tekintett területen élő békés civilek ellen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
