Új esély Salit tizedes szabadságára

2006.11.27. 15:59
Az izraeli miniszterelnök hétfői beszédében első alkalommal egyezett bele, hogy a június végén elrabolt izraeli katona szabadságáért cserébe palesztin foglyokat, köztük hosszú távra elítélteket, bocsátanak szabadon. A mikéntről azért még vannak nézeteltérések a Hamász és Izrael közt. Ehud Olmert nyitottnak tűnt a béketárgyalások újrafelvételére is, azonban a feltételekre csak a Fatah tűnik nyitottnak.

Izrael készen áll bebörtönzött palesztinok szabadon bocsátására, köztük hosszú időre elítéltekére is, cserébe a június végén elrabolt izraeli katona, Gilad Salit tizedes szabadságáért, jelentette be az izraeli miniszterelnök, Ehud Olmert. A kormányfő a fogolycsere mellett humanitárius és gazdasági ösztönzőket is kilátásba helyezett, ha a palesztinok hajlandóak felhagyni az erőszakkal, jelentette a Reuters. A békéért cserébe Izrael kivonulna több ciszjordániai településről, bár Olmert most nem tért ki a libanoni konfliktus után félretett egyoldalú kivonulásra.

„Gilad Salit szabadon bocsátása, és biztonságos hazaérkezése után az izraeli kormány hajlandó lesz elengedni palesztin foglyokat, köztük hosszú időre elítélteket is” – fogalmazott Olmert. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael beleegyezett palesztin foglyok szabadon bocsátásába Salit tizedes elrablása óta, amit palesztin milicisták követtek el, és ami izraeli hadműveleteket váltott ki a Gázai övezetben.

A kormányzó Hamász nem fogadta túl nagy lelkesedéssel a bejelentést, Olmert ajánlata szerintük „nem elég”, amivel ezernél is több palesztin bebörtönzött párhuzamos szabadon bocsátására céloztak, tehát nem várnák meg, míg Salit hazaér, hanem ennél korábban akarják szabadlábon tudni a palesztin foglyokat, írja a Reuters. A szélsőséges iszlámista csoport szerint Olmert ajánlata megfutamodás.

Vasárnap óta tűzszünet

Az izraeli miniszterelnök egy nappal azután tette meg bejelentését, hogy tűzszünet lépett életbe a Gázai övezetben, melynek kettős célja van: az izraeli hadsereg gázai offenzívájának, és a palesztin területekről izraeli városokra zúduló rakéták leállítása. A tűzszünet megkötése óriási lépésnek tekinthető a 2000-ben leállt békefolyamatban, de Olmert szigorú feltételekhez kötötte a tárgyalások újrafelvételét, ezeket a mérsékelt Fatah-párti Mahmúd Abbász palesztin elnökkel egyeztette.

A feltételek megegyeznek a korábban hangoztatottakkal, miszerint a palesztinoknak nemzeti egységkormányt kell létrehozniuk, ami megfelel a Nyugat által támasztott szempontoknak, azaz el kell ismerniük Izrael létezését, le kell mondaniuk az erőszakról, el kell ismerniük a korábbi megállapodásokat, valamint szabadon kell engedniük Salit tizedest. A Fatah és a Hamász közti tárgyalások egyelőre nem voltak sikeresek, pedig ez lenne a leggyorsabb módja a Nyugat szankcióinak enyhítésére.

Musir al-Maszri, a Hamász törvényhozója szerint a feltételek ellentmondanak a palesztinok jogainak, így pedig továbbra is elutasítják majd a javaslatokat. Nabil Abu Rdainah, Abbász egyik közvetlen tanácsadója a béketárgyalásokhoz való visszatérésre szólított fel, ő egy független palesztin állam létrehozásában látja a megoldást.