Megváltoztatta a pápa a pápaválasztás szabályait
XVI. Benedek pápa megváltoztatta a pápaválasztás eddigi rendjét, vagyis visszatért az egyházfő megválasztásának eredeti, kétharmados többséget igénylő szabályához, jelentették be kedden a Vatikánban.
II. János Pál 1996-ban módosította a katolikus egyházfő megválasztásának a rendjét. Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a pápaválasztó testületben (konklávé) a bíborosok több egymást követő napon nem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegendő az egyszerű szavazattöbbség.
A pápaválasztó testület, a konklávé intézményét a 13. században, az elhúzódó pápaválasztási procedúrák elkerülésére hozták létre. A pápaválasztó joggal bíró személyeket egy elfalazott helységbe zárták, amit a külvilággal csak egy kicsi forgatható ablak kötött össze. A napi háromszori étkezést kivéve csak a legmegfelelőbb pápa kiválasztására kellett a testületnek koncentrálnia. Elvben bármely keresztelt nőtlen férfi lehet pápa, de a 14. század óta csak a bíborosok közül választottak egyházfőt.
A szavazáskor, egészen II. János Pál 1996-os, a pápaválasztás rendjét megváltoztató reformjáig a kétharmados többségnél eggyel több szavazatot kellett elérni. Naponta általában kétszer szavaznak, és az eredménytelen fordulók után a szavazócédulákat nedves szalmával együtt égetik el - így keletkezik a fekete füst. A sikeres választást a fehér füst hozza a külvilág tudomására.
II. János Pál 1996-ban kiadott, a konklávé reformját tartalmazó dokumentuma, az Universi Domini Gregis - reformjai nyomán a pápaválasztó bíborosoknak nem a Palazzo Apostolico szűk celláiban kell szoronganiuk, a konklávé tagjait ugyanis a Vatikán falain belül található Ospizio Santa Marta légkondicionált apartmanjaiban helyezik el. Az épületből vagy gyalog - egy alagúton át -, vagy buszon jutnak majd el a szavazás helyszínére. A konklávé résztvevői nem olvashatnak újságot, nem nézhetnek televíziót, nem hallgathatnak rádiót és nem telefonálhatnak.