A konklávé számokban
További Külföld cikkek
A konklávé összetételére egyértelműen rányomta bélyegét a nemrégiben elhunyt katolikus egyházfő. A fiatal, vagyis a püspöki nyugdíjkorhatárt még el nem ért 80 bíboros mindegyikét II. János Pál pápa nevezte ki a kollégium tagjává, sőt közülük 14-et ő szentelt püspökké is.
| Bíborosok, akik | Fő | Arány |
| kuriális bíborosok | 24 | 20 |
| egyházmegyét vezetők | 95 | 81 |
| nyugállományban | 20 | 17 |
| olasz bíborosok | 21 | 18 |
| latin-amerikai nem kuriális bíborosok | 18 | 15 |
| spanyol és portugál nyelvű bíborosok | 33 | 28 |
| francia nyelvű bíborosok | 9 | 8 |
| angol nyelvű bíborosok | 15 | 13 |
| német nyelvű bíborosok | 8 | 7 |
| szláv nyelvű bíborosok | 12 | 10 |
| európai bíborosok | 66 | 55 |
| görög katolikus és Rómával egyesült keleti rítusú bíborosok | 2 | 2 |
| afrikai bíborosok | 11 | 9 |
| ázsiai bíborosok | 10 | 8 |
| észak-amerikai bíborosok | 13 | 11 |
| szerzetesek | 18 | 15 |
A pápaválasztó testület tagjai között életkori összetétel szerint a 65 és 75 év közötti főpapok vannak többségben. A konklávéban csupán húszan vannak olyanok, akik még nem töltötték be a 65-öt. Ők többségükben saját egyházmegyét igazgatnak, hárman kaptak bíborosi rangot vatikáni kuriális (szentszéki hivatalnok) állásuk alapján.
Egészen fiatalon, vagyis a "polgári" nyugdíjkorhatárnak tekintett 60 év alatt hagyományosan ritkán történik, hogy bíborosi rangra emeljenek valakit, a mostani felállásban is csak hat ilyen tagja van a testületnek. A lyoni, a zágrábi, a szarajevói, a bécsi és a fokvárosi érsek mellett ebbe a körbe tartozik Erdő Péter, Esztergom-budapesti érsek, aki 50 évesen kapta meg a bíborosi kalapot.
Az új évezredből
A 75 évnél fiatalabb 80 bíboros közül két főpap "korengedménnyel" vonult vissza. A fennmaradó, aktív korú bíborosi kör 30 százaléka kevesebb, mint három éve tagja a testületnek. További 30 százalékot már több mint 3 éve, de még kevesebb, mint 5 éve emelte a konklávéba II. János Pál, ami azt jelenti, hogy a fiatalos, pápává választható bíborosok közel 60 százaléka 2000 után került kollégiumba. 10 százalék rendelkezik 5 és 10 év közötti tagsági idővel, mintegy 30 százalék pedig a több, mint 10 éve kardinális.
Életkori kilátások
A 64 "kiöregedett", választói joggal nem rendelkező bíboros közül 36-an eleve úgy kapták meg kinevezésüket, hogy életkorukból adódóan már nem voltak választhatók és választói joggal sem rendelkeztek a testületben. A 80 év feletti, választói joggal nem rendelkező kardinálisok között 18 szerzetes található.
A magas kort megért főpapok között ezzel jóval nagyobb arányt képviselnek a különböző rendek képviselői, mint a választói joggal rendelkezők között. Egyes feltételezések szerint a várható élettartamnak a szerzetesi életmód mellett a vatikáni munkakörülmények is kedveznek. A bíborosok legidősebb inaktív korosztályában ugyanis 26 fő, azaz 40 százalék a kuriális múlttal rendelkező főpap.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
