Háború szélén az Egyesült Államok Kolumbiában

Az incidens akkor kezdődött, amikor lelőttek egy rendőrségi helikoptert, amely éppen az amerikaiak által is támogatott légi felderítést végezte. Az ország déli területén fekvő Caqueta közelében marxista gerillák tüzet nyitottak, majd lelőtték a helikoptert. A lezuhant gép legénységét amerikai harci helikopterek zárótüze mellett mentették ki a ,,minden oldalról tüzelő" gerillák karmaiból.

Az amerikaiak megsértik a szuverenitást

Szakértői vélemények szerint ez az incidens megerősítheti azt a kolumbiai állítást, amely szerint az amerikaiak közvetlenül is beavatkoznak a lassan már polgárháborúvá szélesedett kábítószerharcokba. Ez pedig komoly megsértése Kolumbia szuverenitásának. ,,Az Egyesült Államok a kolumbiai kormány meghívására tartózkodik itt. Hogyan sérthetné ez az ország szuverenitását?" - reflektált Robert Hughes, a bogotai amerikai nagykövetség sajtófőnöke az Index kérdésére.

A Farc A Farc (Kolumbiai Fegyveres Forradalmi Erők) az utóbbi években példátlanul megnőtt és megerősödött. Ennek oka egyrészt a kolumbiai exminiszterelnök, Ernesto Samper által hátrahagyott hatalmi vákuum. A Farc egyébként megkérdőjelezte a Samper kormány legitimitását is. Másrészről a Szovjetunió bukása után egyes Farc-brigádok támogatni kezdték a drogtermesztést és kereskedelmet, elsősorban ,,védelem" árusításával és a drogültetvények ,,megadóztatásával".

A Farc (Kolumbiai Fegyveres Forradalmi Erők) gerillái azonban régóta állítják, hogy azt Egyesült Államok közvetlenül részt vesz ellenük a fegyveres harcokban. Kétkedésekre annak az amerikai kémrepülőnek az esetével válaszolnak, ami 1999-ben szenvedett balesetet, öt amerikaival a fedélzetén, a dél-kolumbiai hegyvidéken.

Az amerikai álláspont ebben a kérdésben mindig elutasított minden ilyen feltételezést. A törvényhozás ötszáz katonában maximálta az amerikai jelenlétet Kolumbia területén. Ezek a csapatok csak megfigyelési tevékenységet végeznek, és sohasem vettek még részt fegyveres összetűzésben.

A segély feltétele a katonák biztonsága volt

A FARC egyik propaganda rajza

Az amerikai kongresszus által megszavazott kolumbiai segély - mely 1,3 milliárd dollárt (382,2 milliárd forint) jelent - egyik feltétele éppen az amerikaiak érinthetetlenségének garanciája volt. Ennek értelmében amerikai csapatok nem kerülhetnek közvetlen fegyveres konfliktusba Kolumbia területén. Az amerikai alkalmazásban álló középvállalkozók azonban láthatóan nem tudják kivonni magukat a konfliktusokból.

,,Kolumbia a Plan Columbia keretén belül 7,5 milliárd dolláros (2205 milliárd forint) koncessziós kölcsönt kap. Mintegy 105 milliót Japán, 80 milliót Spanyolország, 12 milliót Svédország ad, kifejezetten szociális és drogellenes lépésekre" - informálta az Indexet Eva Echeverri, a kolumbiai kormány munkatársa.

Az Egyesült Államok segélycsomagját egyértelműen a kábítószer elleni háború támogatására szánták. ,,Az összeg felhasználása elsősorban a kitermelt kokain, heroin és ópium megsemmisítésére koncentrálódik. A megelőzés és szociális programok is szerepet kapnak azonban az összeg felhasználásánál" - közölte Hughes. Mióta azonban gerillák és jobboldali fegyveres szervezetek is ,,részt kértek" a hadviselésből, a konfliktus polgárháború színezetét öltötte, amibe könnyen belesodródhat az Egyesült Államok is.

Amerika rémálma: Vietnam újra

Amerika önmaga ellen Érdekes ellentmondás, hogy egyik oldalról az amerikaiak komoly összegeket fordítanak a kábítószer-termelő országok drogellenes harcaira, segítik a kormányok ilyetén politikáját, másfelől viszont az Egyesült Államok e termelő országok legnagyobb felvevőpiacainak számít. Maga Amerika teremti meg a piacot a kitermelt drogoknak. Köszönhető ez az USA-ban szinte egyedülállóan szövevényes, követhetetlen és alapvetően rossznak nevezhető drogtörvénynek.

Az elmúlt hétvégén amerikai harci helikopterek nyitottak zárótüzet mentés közben a kolumbiai gerillákra. A Farc megesküdött: Kolumbiát egy második Vietnammá változtatja az amerikaiak számára. Kijelentették, hogy minden amerikai katona az ország területén katonai célpontnak minősül.

A gerillák álláspontja szerint nem fognak különbséget tenni - számukra nincs is különbség - amerikai katonák és az Egyesült Államok alkalmazásában álló civilek között. Véleményük szerint az amerikaiak túllépték azt a bizonyos határt, amikor beavatkoztak egy 37 éve tartó konfliktusba. Ez pedig könnyen vezethet egy olyan háborúba, melyben az Egyesült Államok - Vietnamhoz hasonlóan - csak vesztes lehet, az is csak nagy áldozatok árán.