Terhessé vált a kormányoknak a hágai törvényszék
A svájci jogász a Corriera della Sera című napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kormányok a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások óta más dolgokat tartanak előbbre valónak, mint korábban. "1999-ben, 2000-ben nagyon kedvelték a törvényszéket. Ma már terhesek vagyunk a számukra, nem látnak minket szívesen" – jelentette ki a főügyész, aki európai körútja részeként ejtette útba Olaszországot. Körutazásának célja, hogy bemutassa, milyen új bizonyítékai vannak a törvényszéknek arról, hogy Ratko Mladic népirtással vádolt volt boszniai szerb hadseregtábornok Szerbiában bujkál.
Del Ponte kételyeinek adott hangot azzal a többek között Olaszország által követett stratégiával kapcsolatban, amely szerint az Európai Uniónak folytatnia kell a stabilitási és társulási egyezményről szóló tárgyalásokat a szerb kormánnyal, de az egyeztetések végére mindaddig nem szabad pontot tenni, amíg Mladicot le nem tartóztatják. Az EU külügyminiszterei múlt heti ülésükön úgy foglaltak állást, hogy készek felújítani a tárgyalásokat a megalakulás előtt álló új belgrádi kormánnyal, ha az egyértelmű elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot, továbbá konkrét és hatékony tetteket hajt végre a Nemzetközi törvényszékkel való együttműködés terén. Brüsszel eddig azt hangoztatta, a tárgyalások újrafelvételének feltétele a törvényszékkel való maradéktalan szerb együttműködés.
A hágai ENSZ-törvényszék főügyésze az interjúban elmondta azt is, személy szerint nagyon sajnálta, hogy Slobodan Milosevic volt szerb elnök, akit a törvényszék emberiesség elleni és háborús bűnök vádjával fogott perbe, békésen, álmában halt meg, "mint egy angyal".