A Washington Post szerint beteg a magyar demokrácia

2006.10.29. 10:43
A magyarországi demokrácia "távolról sem egészséges", a többi egykori közép-európai kommunista országgal összevetve mégis egész jónak tűnik, írja a The Washington Post szombati régióelemzésében.

A vezető amerikai országos lapok közé tartozó újság szerkesztőségi cikke szerint az egész térségben nehéz idők járnak a demokráciára, populista, autoriter, sőt rasszista erők kerültek előtérbe. A lap úgy véli, a régió ennek ellenére gazdaságilag virágzik, a politika ingája idővel visszalendül majd, a populisták pedig háttérbe fognak szorulni.

Magyarországon az elbukott forradalom ötvenedik évfordulójáról való megemlékezések a héten zavargásokká fajultak. Ez is annak a jele, hogy a magyar demokrácia "távolról sem egészséges". A lap magyarázatképpen hozzáfűzi: a szocialista kormányfő támadások kereszttüzében van, amióta kiderült, hogy bevallotta, pártja a választások megnyerése érdekében hazudott "reggel, délben és este". A jobboldali ellenzék ugyanakkor kesztyűs kézzel bánik a rasszistákkal, a szélsőséges nacionalistákkal, akik a lázadások arcvonalában állnak.

A The Washington Post a többi volt kommunista országban sokkal lehangolóbbnak minősíti a politikai helyzet. Az egy éve még a piacgazdaságot erősítő lépéseivel hírnevet szerzett Szlovákiát ma populisták, autoriter és fajüldöző politikusok koalíciója kormányozza, ami a reformok megfordítását ígéri. A Lengyelország élén álló ikerpár, az elnök és miniszterelnök legfigyelemreméltóbb tette az volt, hogy megsértette a szomszédos Németországot, és támadást intézett a központi bank függetlensége ellen. A Cseh Köztársaságnak tulajdonképpen nincsen kormánya az öt hónappal ezelőtti "zsákutcás" választások óta. Bulgáriában az elnök kihívója a hétvégi választásokon egy olyan politikus, aki arról nevezetes, hogy muszlimokat és cigányokat sérteget.

Ez a gyászos közép-európai politikai állapot meglehetősen kényelmetlen helyzetet teremt az Európai Unióban, amely 2004-ben kitárta kapuit a volt kommunista államok előtt, és januárban Bulgáriát és Romániát is befogadja. A lap szerint többen azon tűnődnek, vajon vezető kormányerőkké válnak-e a nacionalisták és rasszisták néhány közép-európai államban, törést okozva az EU emberi jogok iránti elkötelezettségében.

A The Washington Post mégis optimista. A "politikai gyengélkedés" ellenére méltatja a térség fejlődő gazdaságát, a közép-európai munkaerőt és a törekvő vállalkozói réteget. A lap szerint a populista és nacionalista pártok előretörése részben az arra született reakció, hogy több éven át konszenzust erőltettek a társadalmakra, a kormányok ugyanis az EU-tagság számtalan követelményének kényszerültek megfelelni. A tagség elnyerése után azonban elkerülhetetlenül felszínre tört az ellenérzés a nemzetek feletti szuperállamba való beolvadással szemben. A cikk úgy véli, a politika ingája vissza fog lendülni, amint a populisták hibáznak - a térség államai, 45 év zsarnoki uralom keserű élményével a hátuk mögött nem fogják egykönnyen feladni a nyugati stílusú demokráciát.