Egy héten belül vége lehet a háborúnak
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Akár egy héten belül véget érhetnek a nagy hadműveletek Grúzia és Oroszország között a dél-oszétiai háborúban, mondta Póti László, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főmunkatársa hétfőn.
Tbiliszi meghátrált, a reguláris csapatai nem tudják felvenni a küzdelmet az orosz erőkkel, még akkor sem, ha visszatérnek a grúz katonák Irakból. Ezzel együtt kizárható, hogy az orosz erők a vitatott területeken túl Grúziába is bevonulnának. Oroszországnak nem célja a területfoglalás, hangsúlyozta Póti László.
Az elhúzódó gerillaharcoknak is kicsi az esélye, de kisebb incidensek a háború után is lehetnek a határmenti területeken. A grúziai célpontok elleni orosz légi csapásokat azonban nem lehet kizárni, mondta az elemző.
A háború végével valószínűleg több orosz katona marad majd Dél-Oszétiában és Abháziában is. Ugyanakkor ők nem megszálló csapatokként maradnak, hanem az eddig is működő békefenntartó erők részeként, tette hozzá. Abháziából már korábban elmenekültek a grúzok, a háború után valószínűleg Dél-Oszétiában sem sokan maradnak közülük, jegyezte meg Póti László.
A szakértő a háború okairól azt mondta, az elmúlt időszakban Oroszországnak és Grúziának is megváltozott az álláspontja Dél-Oszétiával kapcsolatban. Tbiliszi országegyesítő programba kezdett, Moszkva pedig - Koszovó függetlenedése után - eltért korábbi status quo-pártiságától.
Ennek ellenére Tbiliszi erőszakos fellépése és az erős orosz válaszcsapás is váratlan volt. Egyrészt azért, mert a NATO-ba készülő Grúziának nem biztos, hogy használ a konfliktus a katonai szervezet decemberi csúcsa előtt. Másrészt az oroszok az elmúlt időszakban nem a katonai megoldást, hanem azt támogatták, hogy népszavazások útján erősödjön meg Dél-Oszétia és Abházia önállósága, mondta Póti László.
Persze mind a két oldal fel volt készülve az erőszakos megoldás lehetőségére, de azt nagyon nehéz megítélni, hogy miért pont most robbantak ki a harcok. Szerinte az olimpia kezdetének valószínűleg nem sok köze volt ehhez.
Póti László arról is beszélt, hogy érdekszféra harc zajlik a posztszovjet térségben az Egyesült Államok és Oroszország között. Eddig váltakozó sikerrel zajlott a küzdelem, de főként a Nyugat könyvelhetett el sikereket, például a Baltikumban.
Habár a konfliktus kapcsán többször felmerült, hogy Oroszország és az Egyesült Államok retorikája a hidegháborút idézi, Póti László szerint erről szó sincs. Alapvonásaiban sem lehet felfedezni a hidegháború szembenállást a mostani háború során. A dél-oszétiai háború inkább epizód jellegű lesz az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatában.
Az elemző arra is rámutatott, hogy a mostani háború miatt későbbre tolódhat Grúzia NATO-integrációja. A katonai közösség eddig igyekezett elkerülni azokat a régiókat, amelyek feszültségeket vittek volna a szervezetbe.