Európai csapattelepítésekkel fenyeget Putyin

Putyin évértékelőjének legfontosabb mozzanatai


• Megtartotta a Borisz Jelcin halála miatt egy nappal elhalasztott évértékelő beszédét Vlagyimir Putyin
• Bírálta az oroszországi demokratikus mozgalmak külföldi anyagi támogatóit, akiket azzal vádolt, hogy beavatkoznak az orosz belügyekbe
• Bejelentette, hogy országa befagyasztja az együttműködést az európaiakkal az európai haderőtelepítések korlátozásában
• Kiemelte, hogy Oroszország az elmúlt években a világ tíz vezető gazdaságának egyike lett
• Az idei volt minden bizonnyal Putyin utolsó elnöki évértékelője, hacsak nem módosítják az orosz alkotmányt, jövőre új elnököt választanak

Külföldi pénzekkel próbálnak beavatkozni az orosz belügyekbe, jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtöki, minden bizonnyal utolsó évértékelő beszédében. Az orosz elnök mandátuma 2008-ban lejár, és az orosz alkotmány értelmében többször már nem lehet államfő. Bár többen is rá akarták beszélni Putyint a folytatásra, az elnök eddig elhatárolódott az alkotmánymódosítást is igénylő lépéstől.

Támadnak a demokraták

Putyin beszédét egyperces néma tiszteletadással kezdte, elődjére, a szerdán eltemetett Borisz Jelcinre emlékezett. Jelcin 1999. december 31-én mondott le az elnökségről, Putyint nevezve ki maga helyett. Az addig szinte teljesen ismeretlen Putyin ezután gond nélkül nyert a 2000-es és a 2004-es elnökválasztáson is.

Putyin szerint a demokráciát csak fedőszövegnek használó külföldi hatalmak akarnak beavatkozni Oroszország belügyeibe. Ezek a hatalmak pénzügyileg is támogatják a rendszer bírálóit, jelentette ki beszédében.

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin az oroszországi demokrácia támogatóit bírálja. Oroszország régóta nehezményezi, hogy a Nyugat ténylegesen anyagi támogatást nyújt a posztszovjet térség demokratikus mozgalmainak, így a grúziai és az ukrajnai színes forradalmakat is nyugati szervezetek támogatták.

A grúziai és az ukrán forradalmak után például Oroszországban attól tartottak, hogy a következő lépés Moszkva lesz, hiszen Putyin kormányzása idején jelentősen szűkült a civil társadalom mozgástere, az elnök demokratikus átalakítás helyett egyszemélyi uralmat épített ki. Az ellenzék tevékenységét adminisztratív módszerekkel lehetetlenítik el, a sajtó mérvadó részét pedig a kormány állami vállalatokon keresztül vonta ellenőrzése alá.

Szívesen fegyverkeznének

Putyin évértékelő beszédében bejelentette, hogy Oroszország befagyasztja az együttműködést európai partnereivel a fegyveres erők európai elhelyezését szabályozó szerződésben, azaz a jövőben orosz haderőt telepíthetnek az ország európai területeire. A lépést az amerikai rakétavédelmi program lengyelországi és csehországi bővítése indokolhatja, mivel az oroszok szerint a velük előre nem egyeztetett lépés Oroszország ellen irányul.

Az amerikaiak légvédelmi rakétákat és felderítőradarokat telepítenének Közép-Európába, a nyilvánvalóan nem támadófegyverek ráadásul nem az orosz fegyveres erők, hanem az Irán jelentette fenyegetés ellen védenék Európát.

A NATO hivatalos magyarázatot vár Putyintól a fegyveres erők korlátozásáról szóló szerződésre hirdetett moratóriummal kapcsolatban. Az 1990-ben kötött szerződés 1999-es módosítását a NATO tagállamai nem ratifikálták. Putyin a moratóriummal és a csapattelepítések sugallásával a szerződés ratifikálását akarja kikényszeríteni. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint a tagállamok akkor akarják ratifikálni annak módosított változatát, amikor Oroszország teljesítette vállalt kötelezettségeit.

Fellendülhet a fegyverkezés

Oroszország az egyoldalú amerikai telepítési programot ürügyként használja saját fegyverrendszereinek fejlesztéséhez. Oroszország áprilisban jelentette be új atom-tengeralattjáró osztályának, a Borej-osztály első hajójának a vízre bocsájtását. A modernizálás ellenére katonai szakértők szerint Oroszország többé már nem első osztályú atomhatalom, hiszen például Nagy-Britannia is jelentősebb tengerészeti csapásmérő erőkkel rendelkezik náluk.

Az orosz fegyverkezési program mindenesetre Putyin valószínű jövő évi búcsúja után is folytatódhat, hiszen egyik utódjelöltje, Szergej Ivanov volt védelmi miniszter, jelenlegi első miniszterelnök-helyettes határozott híve a fegyverkezésnek.

Dübörög a gazdaság

Putyin beszédében az orosz gazdaságot is ajnározta, ami szerinte a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike lett az elmúlt években. Igaz, ezt leginkább a nyersanyagpiaci áremelkedéseknek, nem pedig a strukturális átalakításoknak köszönheti. Igaz, az oroszok most a felhalmozott tőkét politikai céljaikat is szolgáló külföldi befektetésekre kívánják költeni.

Azaz, a fegyverkezési tervek csak a gazdaság teljesítményén alapuló világhatalmi státus alátámasztását szolgálják.