Élesedik a vita a rakétavédelmi rendszer körül

Blair a Forbes amerikai folyóiratnak adott interjújában kényes témának minősítette a kérdést. Mint elmondta: az amerikai érdekek bizonyos vonatkozásban találkozhatnak az európai szemlélettel.

Tony Blair kényes témának minősítette a kérdést

Blair egészen idáig nem közölte álláspontját az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítésével kapcsolatban. Európa egésze eddig ellenezni látszott az Egyesült Államok törekvéseit e téren. Az angol parlament ellenzéki konzervatív pártja Blair szemére is vetette, hogy nem vall színt a kérdésben. William Hague, a Konzervatív Párt vezére ugyanis egyértelműen támogatja Clinton terveit.

Ivasov orosz tábornok a clintoni terv egyik legnagyobb ellenzője. Meglátása szerint az amerikai rendszer egyértelműen Oroszország és Kína ellen irányul majd, nem pedig az amerikai politika által hangsúlyozott ,,latorállamok" ellen. Lehetséges, hogy a washingtoni terv az európai országokat méginkább függővé teszi. Feltehető ugyanis, hogy az amerikai védelmi háló egyben megvédené Európát is. Ez lehet a ,,fizettség" a támogatásért.

Moszkva ragaszkodik az ABM-szerződéshez

Moszkva álláspontja azonban nem változik: az 1972-ben megkötött ABM-szerződést kell betartani, változatlan formában. Az orosz ,,nemet" Igor Ivanov orosz külügyminiszter legutóbb áprilisban egy New York-i, leszerelésről szóló nemzetközi konferencián elhangzott beszédében közölte. Elmondta, hogy országa továbbra sem hajlandó a szerződés módosításáról tárgyalni. Később Putyin elnök Clinton európai látogatásán erősítette meg ugyanezt.

Az ABM-szerződés Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1972-ben aláírt ABM-szerződés tiltja a rakétavédelmi rendszerek kiépítését. A megállapodás a hidegháborús MAD (Mutually Assured Destruction - kölcsönösen biztosított rombolás) logikájából következett, tehát, hogy ha sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs rakétaelhárító rendszere, akkor nyilván nem is fogják egymást interkontinentális ballisztikus rakétákkal megtámadni. A szerződés a feleknek egy-egy rakétavédelmi bázis kiépítését engedélyezte: a Szovjetunió Moszkva védelmére, az USA az ellencsapás biztosítása érdekében egy rakétatelep mellé állította fel a maga rendszerét.

Ivasov figyelmeztetett: országában szerencsére megmaradt a hadiipar és szükség esetén az orosz fél könnyen megtalálja a megfelelő válaszlépéseket a washingtoni kihívásokra. ,,Vannak még fel nem használt fejlesztéseink, technológiák a csillagháborús tervekkel összefüggésben" - jelentette ki az orosz tábornok azt sugallva, hogy országa és az Egyesült Államok között könnyen kiújulhat a fegyverkezési verseny, amennyiben Washington nem hajlandó betartani az ABM-szerződésben foglaltakat. Elemzők azonban szinte egyöntetűen úgy vélekednek, hogy az oroszoknak nincsen pénzük fenyegetésük beváltására.

USA-Oroszország: romló kapcsolatok

Szerdán az ENSZ fegyverleszerelési konferenciáján Robert Grey, az Egyesült Államok küldötte nyilatkozatában rámutatott arra, hogy országa elsődleges célja globális tárgyalások megszervezése. ,,A szakadék az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között szélesedni látszik az utóbbi időben" - tette hozzá. Ez a kijelentés helytállónak látszik, hiszen az orosz fél rendre elutasítja az Egyesült Államok összes próbálkozását arra nézve, hogy felbontsák vagy újraszövegezzék az ABM-szerződésben foglalt kitételeket. Az USA így vagy szerződésszegő agresszor lesz, ami azonnal elindíthat egy fegyverkezési versenyt, vagy saját szerződésének foglya marad.