Jenő
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

A szociáldemokraták győztek Romániában

2008.11.30. 18:21
Minden eddiginél kevesebben mennek el szavazni a romániai parlamenti választáson. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a szavazatok 36 százalékát, a legjobban szerepelve ezzel az eredménnyel, legalábbis erről tanúskodnak az urnazárás után rögtön közzétett exitpoll-eredmények.

A Realitatea hírtelevízió az INSOMAR közvélemény-kutató intézet adatait tette közzé rögtön az urnák este kilenc (magyar idő szerint nyolc) órai zárása után. Eszerint a képviselői helyekért folytatott küzdelemben első helyen szerepel a Szociáldemokrata Párt (PSD) 36,2 százalékkal. Második helyen végzett a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 30,3 százalékkal. Utána következik harmadikként a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,4 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig 6,7 százalékkal szerezte meg a negyedik helyet.

A szenátori helyekért folytatott harc eredményeként a PSD 35,9, a PD-L 31,1, a PNL 19,9, az RMDSZ pedig 6,7 százalékot szerzett.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt vezetője szerint pártjának kell vezetnie Románia majdani kormányát, mivel ez a párt érte el a legjobb eredményeket a vasárnapi választásokon. Geoana úgy látja: semmi sem indokolja, hogy ne szociáldemokrata irányítású kormány alakuljon az országban.

A jövőben a legnagyobb esélye a kisebbségben kormányzó PNL és a mostani választást megnyerő, a kisebbségi kormányt kívülről támogató PSD koalíciójának van.

Marosvásárhelyen már ünnepelnek

Az első exitpollokat pezsgővel ünnepelték az RMDSZ marosvásárhelyi központjában, jelentette tudósítónk a helyszínről.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az exitpollok alapján kijelenthető: pártja szilárd támogatottsággal rendelkező politikai erő marad Romániában. Bebizonyosodott, hogy nem a megosztóknak, hanem a közösségen belüli szolidaritást zászlajukra tűzőknek volt igazuk.

Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint korai arról beszélni, hogy milyen kormánykoalíció jön létre, és abban lesz-e szerepe az RMDSZ-nek, de meggyőződése, hogy Romániának szilárd többségű kormánykoalícióra van szüksége.

Az RMDSZ továbbra is folytatni akarja reformpolitikáját, ennek keretében nagyfokú decentralizációra van szükség. Az oktatás is reformra szorul, illetve folytatni kell az erdélyi infrastrukturális fejlesztéseket.

Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke az exitpollok alapján azt valószínűsítette, hogy pártja a mostani képviselőházi helyeit megőrzi, de azt sem tartja kizártnak, hogy még több képviselőjük lesz a parlamentben. Takács szerint tíz szenátusi és több mint húsz képviselőházi mandátumot szereztek.

Takács a Kovászna megyei alacsony részvétel okai között megemlítette, hogy ebben a megyében voltak a pártnak a legrosszabb jelöltjei. Ennek oka a kiválasztásban keresendő: a párt előválasztásának eredményét az RMDSZ központjában nem tudják befolyásolni. „Úgy nem lehet jó eredményt elérni, ha az aspiránsok eleve hiteltelenek a közösség szemében” – mondta Takács.

Alacsony részvétel

A román választók 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt a parlamenti választásokon, hozta nyilvánosságra a végleges részvételi adatokat vasárnap este az országos választási iroda (BEC).

A városi lakosság mindössze 35,63 százalékos arányban mutatott szavazási kedvet, a vidéki lakosságnak 44,24 százaléka foglalt állást. A fővárosban 30,37 százalékos volt a részvételi arány.

A román állampolgároknak saját jövőjük érdekében élniük kell szavazati jogukkal - ezt a felhívást intézte a lakossághoz vasárnap Bukarestben helyi idő szerint 18 órakor Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.

A Realitatea hírtelevízió által egyenes adásban közvetített felhívásában a kormányfő a 14 órai részvételi adatok alapján "riasztotta" a lakosságot, hogy menjenek el szavazni. Az említett időpontig ugyanis romániai választóknak mindössze 19,84 százaléka járult az urnák elé. A miniszterelnök maga is emlékeztetett arra, hogy ez az arány négy évvel ezelőtt 27,18, 2000-ben pedig 27,25 százalékos volt.

Tariceanu három órával az urnazárás előtt hangsúlyozta: nagyon sok román állampolgár elégedetlen lesz majd a választások eredményével, miközben sokan nem élnek szavazati jogukkal. A lakosság felelősségérzetére próbált hatni, felkérve a választókat, hogy saját jobb jövőjük érdekében menjenek szavazni arra a politikai erőre, amelyben a legjobban megbíznak.

A Transindexnek nyilatkozó Kiss Tamás szociológus az alacsony részvételről elmondta, megfigyelhető az a tendencia, hogy 1989 után mindegyik választási ciklusban egyre kevesebben mennek el szavazni. Az érdeklődést csökkenti az is, hogy Kiss Tamás szerint nagyon sokan nem értik az új választási rendszert.

Változott a rendszer

Eddig csak pártlistákra lehetett szavazni, mostantól viszont egyéni jelöltek vannak. Az a jelölt, aki a szavazatok több mint felét megszerzi, az automatikusan képviselő lesz. A helyezettek szavazatai sem vesznek el azonban, mert minden nem egyenes ági győztes szavazatát az illetőt jelölő pártok kapják, és egy lista alapján elosztják (hasonlóan a magyar országos lista rendszeréhez, amire közvetlenül nem lehet szavazni, ugyanakkor a töredékszavazatok oda számítanak). További szabály, hogy csak azoknál a pártoknál számítanak a töredékszavazatok, amelyek vagy országosan legalább 5 százalékot kaptak, vagy legalább 6 képviselőt és 3 szenátort egyenes ágon bejuttattak a törvényhozásba.

Több száz választási rendellenességet tapasztalt a Pro Demokrácia Egyesület, írja a Transindex. A szervezet elnöke, Cristian Pârvulescu szerint a leggyakoribb az, hogy különböző pártok kampányautókkal járnak településről településre, és választani viszik a polgárokat. Az egyesület arra gyanakszik, hogy ezek a választók a szavazataikért pénzt is kapnak. Az egyesület zöldszámára beérkező telefonhívások szerint az erdélyi megyékben általában kevesebb a választási csalás. A többségében magyarok lakta településekről eddig 100-nál kevesebb bejelentés érkezett. A Pro Demokrácia Egyesület szerint a legtöbb csalásgyanú Konstanca, Vrancea, Ilfov megyékben volt.

Több nagyváradi magyar lakos jelezte, hogy ismeretlen román személyek telefonálnak akár többször is, és arról próbálják őket meggyőzni, hogy nem kell elmenniük szavazni, jelentette Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Transindex beszámolója szerint. A telefonálók érve: ezek a választások nem demokratikusak, nem fontos az ezeken való részvétel.

A hét elején két nagy felmérést is közöltek, az egyik szerint a kisebbségi kormányt kívülről támogató ellenzéki szociáldemokraták 35, a másik szerint 31 százalékon állnak, az Basescu elnök PD-L-jét pedig 31 illetve 32 százalékra mérték. A kormányzó PNL mindkét mérés szerint 20 százalék körül áll, az RMDSZ pedig 6 százalékon. A szélsőjobboldali Nagy Románia párt minden várakozás szerint kiesik a román törvényhozásból.