Újabb gyanúsítottak követség-robbantás ügyben

2000.05.09. 18:36
1998-ban két afrikai országban is felrobbantották az amerikai nagykövetséget. A merényleteknek több száz áldozata volt. A vádlottak száma 17, ebből kettőt most ad ki Nagy-Britannia az Egyesült Államoknak, de nyolcan, köztük Oszama Bin Laden még szabadlábon vannak - adta hírül a CNN.
Oszama bin Laden
az FBI-nál a tíz legfontosabb körözött személy között tartják számon
1998 augusztusában több mint 200 ember meghalt és 4000 megsebesült, mikor Kenya fővárosában, Nairobiban felrobbantották az amerikai nagykövetséget. 11-en Tanzánia fővárosában, Dar Es Salaamban estek áldozatul az ottani követség elleni támadásnak.

A most megvádolt két egyiptomi férfi, Ibrahim Eidarous és Adel Abdel Bary egy időben az Ayman Al Zawahiri vezette Egyiptomi Iszlám Dzsihád londoni sejtjét vezették. A vád szerint a két férfi részt vett abban az összeesküvésben, melynek célja amerikai polgárok meggyilkolása külföldön. A gyanúsítottak ujjlenyomatait megtalálták azon a papíron, amin a szervezet felvállalta az afrikai merényleteket.

Eidaroust és Abdel Baryt már júliusban elfogták Angliában, de a bíróság csak most döntött kiadatásukról.

Oszama bin Laden

1957-ben született Rijádban, Szaúd-Arábiában. Menedzsmentet és közgazdaságtant tanult az Abdul Aziz Király Egyetemen, házas, több gyermek apja. 1973-ban lépett kapcsolatba iszlám csoportokkal. A '80-as évek elején bekapcsolódott az afganisztáni mudzsaheddinek harcában a szovjetek ellen és Dél-Jemenben a kommunisták ellen. Afganisztánban kiképzőközpontot alapított a mudzsaheddinek számára és 1986-ban és '89-ben részt vett a legnagyobb, dzsalalabadi harcokban. 1991-ben hagyta el az Arab-félszigetet. A szaúdi kormány felszólította, hogy térjen haza, miután ezt megtagadta, megfosztották állampolgárságától. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A muzulmán hívőket felszólította, hogy indítsanak szent háborút a zsidó-keresztény szövetség ellen, amely hatalma alatt tartja Palesztinát és az Arab-félszigetet. Neve a csecsenföldi háborúk kapcsán is felmerült, egyes források szerint szerepe volt/van a csecsen harcosok fegyver-utánpótlásának biztosításában. Az FBI terrorcselekmények szervezése miatt a tíz legfontosabb körözött személy között tartja számon.

Eidarousék londoni csapatának vezetői közül többen befolyásos tagjai lettek Oszama bin Laden al Queda nevű terrorcsoportjának. Az ügyészek szerint az Egyiptomi Dzsihád és az al Queda 1998 februárjában egyesültek és együtt folytatták a harcot Amerika ellen. A két vezető ekkor ki is adott egy vallási parancsot, fatvát ,,Nemzetközi Iszlám Dzsihád Front a Zsidók és Keresztesek Ellen" címmel. A dokumentum felszólítja a híveket a külföldön tartózkodó amerikaiak meggyilkolására. Így Zawahiri és bin Laden is a mostani ügy vádlottai között van.

1998 augusztusában, három nappal a robbantások előtt az Egyiptomi Dzsihád kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megtorlással fenyegették Amerikát a szervezet tagjainak fogvatartása miatt. A nyilatkozat másolatait megtalálták az egyiptomi gyanúsítottak londoni irodájában.

A követségek felrobbantásában való részvétellel eddig 17 embert vádolnak, hatot az Egyesült Államokban tartanak fogva, hármat Nagy-Britanniában, és nyolc, köztük bin Laden szabadlábon van. Az USA kormány 5 millió dollárt ad annak, aki bin Laden nyomára vezet.