Románia 2007-re csatlakozáskész?

Május óta, amikor Günther Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy az EU 2000-2006-os költségvetési időszakban Románia és Bulgária nem számíthat felvételre, keleti szomszédainknak a 2007-es dátum olyan, mint nekünk a 2004-es. Hiszik is, meg nem is - mindenképpen szeretnének valamilyen garanciát kapni, legalább felelős EU-vezető szájából elhangzott ígéret formájában.

Gyorstalpaló EU-tanfolyam

Bukarestben jelenleg több hónapos rendezvénysorozat folyik, amelynek során igyekeznek minél több tudnivalót megismertetni a lakossággal az Európai Unióról, a tagsággal járó előnyökről és kötelezettségekről. Bár az EU-csatlakozást a közvélemény nagy része támogatja, Romániában még a mértékadó értelmiség köreiben is kevesen látják át az unió rendszerét, működését - ha most lenne esedékes a csatlakozás, a románokat számos meglepetés érné.

Erik Bom a tájékoztatási kampány során hangsúlyozta, hogy az EU-nak még nincs hivatalos álláspontja Románia csatlakozásának időpontjáról, ez csak az országról szóló éves uniós jelentés október 9-i nyilvánosságra hozatala után alakul ki. A dán nagykövet elmondta: ahhoz, hogy Románia 2007-ben EU-taggá váljon, legalább a Világbank PSAL II-es egyezményére vonatkozó feltételeket teljesíteni kell, és természetesen tiszteletben tartani az EU hatályos joganyagát (aquis communautaire).

Nem elég annak látszani - olyannak is kell lenni

Romániában fokozottabb monitoring-tevékenységre van szükség, mint másutt - vélik EU-körökben. Meglepetéssel fedezték ugyanis fel, hogy ebben az országban a csatlakozási feltételek teljesítéséhez nem elegendő biztosíték az, ha a román parlament elfogad egy adott törvényt. Arra is szükség van, hogy - mintegy kényszerítő erőként - az EU képviselői figyelemmel kísérjék a törvény alkalmazását, felmérjék a közigazgatási szervek működésének hatékonyságát.

Kétmilliós magyar kisebbségével Románia különleges helyzetben van, hiszen a gyermekvédelmi intézkedések foganatosítása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett igencsak javítania kell kisebbségpolitikáján is ahhoz, hogy az EU feltételeinek eleget tegyen.

Románia ugyan már tavaly elfogadta a kétnyelvű településjelző táblák elhelyezését is előíró helyi közigazgatási törvényt, ezzel szemben Erdély nagyon sok érintett településén még ma sem láthatók kétnyelvű feliratok sem az állami intézmények épületein, sem a helységek határában - bár a törvény alkalmazását 2002. március 7-én meg kellett volna kezdeni. Az is előfordult, hogy a már elhelyezett településjelző táblákat ismeretlen tettesek megrongálták vagy eltávolították.

Kitolódik a schengeni határ

Mindent összevetve nemcsak az EU költségvetési keretének korlátozottsága, hanem a még teljesítésre váró feladatok is indokolták a csatlakozás kitolását 2007-re. Ezzel viszont Magyarország felvételét követően, várhatóan 2004-től legalább három évig szigorú határvonal húzódik majd az EU keleti fala mentén, Magyarország és Románia között. Ahhoz, hogy ez a határ ne jelentsen újabb vasfüggönyt, Románia mielőbbi felzárkózására van szükség. Többek között arra is, hogy hivatalos szervei "igényesebbé váljanak" a román állampolgárok határátlépésének engedélyezése terén.

A romániai magyar kisebbség körében bizonyos fokú aggodalommal várják ezt az időszakot - aligha lesz ugyanis lehetőség arra, hogy az akkor már EU-tag Magyarország pozitív diszkriminációt alkalmazzon az erdélyi magyarokkal kapcsolatban, például megkönnyítse a magyar nemzetiségű román állampolgárok határátlépését.

A csatlakozásra váró országok közül Romániában a legmagasabb a felzárkózást támogatók aránya, a nyolcvan százalékos támogatottság a magyarországit is jelentősen felülmúlja. Emiatt talán joggal bízhat a romániai magyar kisebbség abban, hogy a csatlakozást ennyire óhajtó román társadalom és politika a cél érdekében hajlandó lesz gátat vetni mindenféle nemzetiségi diszkriminációnak.