Polgárháborús helyzet Irakban

2006.02.23. 14:49
Kilencven szunnita mecset megtámadásával és több tucat szunnita iraki megölésével válaszoltak a síiták a szamarai Arany Mecset elleni szerdai támadásra. Az amerikaiak a síita pártmilíciák, a szunnitákat rendszeresen zaklató halálosztagok felszámolását követelik.

Polgárháborús helyzet alakult ki Irakban a síiták egyik legszentebb helye, a szamarai Aszkarija szentély, az Arany Mecset felrobbantása után. A feldühödött síták az Itraki Iszlám Párt, a szunniták legnagyobb pártja szerint legalább kilencven szunnita mecsetet támadtak meg bosszúból, és több - egyes hírek szerint több mint száz - szunnitát megöltek.

Csütörtökön Bagdadban ötven, golyószaggatta holttestet találtak. A főváros közelében egy útblokádnál ismeretlen elkövetők 47 munkából hazatérő dolgozót rángattak ki egy buszból, és a helyszínen agyonlőtték őket. Egyelőre nem tudni, hogy az áldozatok síiták vagy szunniták, így azt sem lehet eldönteni, hogy a szunnita lázadók, vagy a bosszúálló síiták követték el a mészárlást.

A síita iszlám egyik legfőbb szentélyének számító Arany Mecset felrobbantása után elszabadultak az indulatok. A feldühödött síiták, élükön a választásokon győztes vallásos pártok fegyveres alakulataival szunnití mecseteket valamint a szunniták pártja, az Iraki Iszlám Párt irodáit támadták. Bászrában, Irak déli, síita területeinek központjában a síita fegyveresek lerohantak egy börtönt, ahol tizenkét foglyot - köztük két egyiptomit, két tunéziait, egy líbiait, egy szaúdit és egy törököt - agyonlőttek. Rátámadtak az Iraki Iszlám Párt irodájára is, itt tűzharc alakult ki a pártház védői és a támadók között.

Szerda este ismeretlen fegyveresek elrabolták az al-Arabija hírtelevízió négy munkatársát. Hármukat, köztük a csatorna - szunnita - sztárriporterét, Atvar Badzsatot fejlövéssel kivégezték. Negyedik társuknak sikerült megszökni, ő vezette el a hatóságokat a holttestekhez.

Zsidózni is volt idejük

Bár a támadást feltehetően szélsőséges szunniták, a gyanú szerint külföldi zsoldosok követték el, a tiltakozó síiták Egyesült Államok- és Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak. Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnök is Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta, jelentette az AP.

"A legyőzött cionisták és a megszállók robbantották fel a szentélyt, mert Allah és az igazság ellen vannak" - jelentette ki tömeggyűlésén.

Pedig George W. Bush az elsők között ítélte el a támadást, ami szerinte bizonyítja, hogy a lázadók "minden hit és minden ember ellenségei". Bush ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok újjáépíti a lerombolt szenthelyet. Tony Blair brit kormányfő szintén anyagi segítséget ígért az Arany Mecset újjáépítéséhez, írj a a Reuters.

Bosszúvérengzés

A robbantás utáni bosszúhadjáratot feltehetően a síita pártok fegyveres milíciái indították el. Bagdadban egyes jelentések szerint legalább 19 szunnitát, köztük három hitszónokot öltek meg. A most fellángolt erőszak újra rávilágított az iraki biztonsági helyzet legjelentősebb problámájára. Szaddám bukása után a feloszlatott hadsereg és a rendőrség helyét a vallási csoportok pártjainak fegyveresei vették át. A szunnita kisebbség tagjai szerint a síita fegyveresek valójában halálosztagként működnek, válogatás nélkül ölik a szunnitákat.

A pártmilíciák már az Egyesült Államokat is komolyan aggasztják. Az amerikaiak bagdadi nagykövete, Zalmay Khalilzad a héten már nyiltan azzal fenyegetett, hogy ha nem oszlatják fel a pártmilíciákat, akkor az Egyesült Államok megvonja az iraknak szánt segélyeket.

Az iraki választásokat megnyerő iszlámista síita pártok szerint ugyanakkor pont hogy a pártmilíciák szerepének növelésével kéne harcolni az Arany Mecset elleni támadáshoz hasonló támadások ellen. Bár az amerikaiak azt követelik, hogy a fegyveres erőket felügyelő minisztériumok élére a pártmilíciáktól független, világi politikusokat nevezzenek ki, a síita pártok meg akarják őrizni jelenlegi hatalmukat a belügy- és a védelmi minisztériumban. A belügyminisztériumot pillanatnyilag a legerősebb síita pártmilícia, a szunnitákat rendszeresen zaklató Badr-brigádok egyik vezetője irányítja.

Aggasztó a síita vezetők reagálása is. Míg Irak kurd elnöke, Dzsalal Talabani az erőszak megfékezését és mérsékletet követelt, Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták vallási vezetője a fegyveres pártmilíciák szerepének növelését követelte. Szisztánihoz hasonlóan nyilatkozta a vallásos síita pártok vezérei is.