Kijárási tilalom Irakban

2006.02.24. 06:16
A pénteki istentiszteleteken tovább hevíthették volna a szunniták és a síiták közötti háborúskodást, ezért a kormány egyszerűen megtiltotta a templomok látogatását. A síiták egyik legszentebb helye, az Arany Mecset felrobbantása után kirobbant ellenségeskedés száznál is több halottat követelt.

Délután 4 óráig tartó kijárási tilalmat rendelt el az iraki kormány péntekre Bagdadban és három környező tartományban, hogy elejét vegye újabb felekezetközi összecsapásoknak a pénteki ima kapcsán. Szerdán és csütörtökön száznál is több halottat követeltek a szunniták és a síiták közötti összecsapások, miután a többségi síiták az Irakot egykor irányító kisebbségi csoporton álltak bosszút egyik szent helyük, a szamarai Arany Mecset felrobbantása miatt.

A kijárási tilalom eredetileg csütörtök éjszakára vonatkozott, ám a hatóságok attól tartottak, hogy a pénteki istentiszteletek után még hevesebben lángolhat fel az erőszak.

A tilalom ellenére utcára merészkedő embereket őrizetbe veszik, még templomba sem szabad menni, jelentette az iraki állami televízió. A hadseregnél és a rendőrségnél törölték az összes szabadságot és kimenőt.

Az Arany Mecset felrobbantása már-már polgárháborúba sodorta az országot. A síiták ugyan Izraelt és az Egyesült Államokat is vádolták a mecset felrobbantásával, dühüket mégis elsősorban a szunnitákon töltötték ki. Országszerte csaknem száz szunnita mecsetet ért támadás, a síita vallási pártok fegyveres csoportjai több tucatnyi szunnitát végeztek ki bosszúból.

Mivel a síita milíciák eddig is rendszeresen zaklatták a szunnitákat, felszámolásukat immár az Egyesült Államok is követeli. Zalmay Khalilzad amerikai nagykövet a támogatások befagyasztásával fenyegette meg az iraki kormányt. A parlamentben a képviselői helyek többségét megszerző síita vallási pártok ugyanakkor nem hajlandóak lemondani különbejáratú erőszakszervezeteikről, amik a vallásos politikusok irányítása alá tartozó belügyi és védelmi minisztériumok nemhivatalos támogatását is élvezik.