Iráni bomba vagy iráni bombázás
További Külföld cikkek
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
Nicolas Sarkozy, a franciák új köztársasági elnöke megtartotta első komoly külpolitikai jellegű beszédét hétfőn nagykövetek előtt. Szót ejtett Iránról, hangsúlyozva az arany középutat, azaz a tárgyalást a nukleáris fejlesztések ügyében.
A török EU-s csatlakozást is megemlítette, és újból kiállt az általa kitalált Mediterrán Unió terve mellett. Új ötletként felvetette a Szíriával való kiterjedtebb tárgyalásokat és a diplomáciai kapcoslatok szélesítését. Kitért még a világ legfejlettebb országait tömörítő G8-ak csoportjának bővítésére a nagyobb fejlődő országokkal.
Sarkozy Iránról bővebben is beszélt. Szerinte a szankcióknak is fontos szerepük lehet az atomprogram korlátozásában, de ezzel párhuzamosan le is kell ülni tárgyalni a perzsa állam vezetőivel. "Ez a kezdeményezés az egyetlen, ami képessé tehet minket kiszabadulni a katasztrofális választási lehetőségekből: azaz vagy iráni bomba vagy Irán lebombázása." - mondta el Sarkozy, hozzátéve, hogy ez a konfliktus lehet a világon az egyik legsúlyosabb.
Irán persze igyekszik enyhíteni a helyzetet, mondván, nekik csak elektromos energiára van szükségük, és nem akarnak atomfegyvert előállítani. A francia elnök bírálta Oroszországot is, amely kihasználja az energiahordozókból származó bevételeit és ezen keresztül komplett régiókra tud nyomást gyakorolni. Ezzel a hatalommal azonban Sarkozy szerint nem lehet korlátlanul visszaélni, nem lehet brutalitásra használni vagy azt támogatni vele.
Az Egyesült Államokot is megemlítette beszédében, kiemelve a két ország közötti szoros barátságot, bár megfogalmazta kritikáját is az amerikai világpolitikával kapcsolatban. A Közel-Keletre visszatérve a francia-szíriai párbeszéd felélesztését emlegette, persze csak a szír politika némi irányváltása esetén (ezt főképp Libanon nyugalmának megteremtésén és a folyamatos beavatkozások megszüntetésén értette Sarkozy). A dolog érdekessége, hogy Sarkozy elődje, Jacques Chirac elzárkózott a Szíriával folytatható dialógustól.
Irak kapcsán a francia álláspont változatlan, derült ki Sarkozy szavaiból, legelső lépés a stabilizáció útján az idegen csapatok kivonása.
Törökországot sem hagyta ki a francia vezető, politikáján nem változtatva itt is kiállt régebbi ötletei mellett. A török államot legszívesebben csak az EU kiemelt partnereként látná (bár nem akar szándékosan akadályokat gördíteni elé), de a jövőre megvalósítani kívánt Mediterrán Unióban viszont fontos szerepet szánna számára. Ez a törökök számára elfogadhatatlan, az újonnan megválasztott Abdullah Gül államfő is a teljes EU-csatlakozás híve.
A török kérdést és még sok más égető európai problémát Sarkozy egyfajta "bölcsek tanácsának" felállításával oldaná meg az Unión belül. Kínát alacsony valutaárfolyama miatt bírálta, aminek folytán a távol-keleti óriás tisztességtelen kereskedelmi előnyökhöz jut. Zárásként megemlítette, hogy a G8-ak csoportját 13-ra bővítené, bevonva Kínát, Indiát, Mexikót, Brazíliát és a Dél-afrikai Köztársaságot.