Megválasztották Koszovó új elnökét
További Külföld cikkek
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
A koszovói parlament pénteken megválasztotta az 54 éves Fatmir Sejdiut a tartomány új elnökének, a január végén elhunyt Ibrahim Rugova helyére.
Sejdiu, egyetlen jelöltként, a harmadik fordulóban lett elnök, miután az első két szavazási fordulóban nem sikerült megszereznie a szükséges kétharmados többséget. A harmadik fordulóban Sejdiu megválasztására 80, ellene 12 képviselő szavazott, 17 szavazat érvénytelen volt. A koszovói parlament 120 fős, de egy albán képviselő nem vett részt a voksoláson, amelyet a tíz koszovói szerb honatya bojkottált.
Koszovó a szerb erők és a koszovói albán szakadárok közötti 1998-99-es konfliktus vége óta ENSZ-közigazgatás alatt áll.
Sejdiu pályafutása
Sejdiu mindig a szerbiai tartomány függetlenségi törekvéseit jelképező, karizmatikus Rugova közeli és hűséges szövetségese volt. Az 54 éves politikus is a békés ellenállást támogatta a volt Jugoszlávia egykori erős emberével, Slobodan Milosevićcsel szemben az 1989 óta tartó, 1998-99-ben népirtásba torkolt koszovói konfliktusban.
"Folytatni fogom Rugovának a Koszovó függetlenségével kapcsolatos elképzelését" - jelentette ki Sejdiu megválasztása előtt. "Azt szeretném, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Koszovó függetlenségét" - hangsúlyozta Sejdiu, aki feltehetően a szerb küldöttséggel első ízben február 20-án találkozó koszovói albán delegáció élén is Rugova utódja lesz. "Koszovó intézményei és állampolgárai eltökéltek a demokratikus társadalom építésére és a független állam létrehozására" - hangoztatta.
Még ha a tartomány lakosságának több mint 90 százalékát kitevő albánok túlnyomó többsége a függetlenség lelkes híve is, Sejdiu mérsékelt hírében áll. Hajlandó a szerb hatóságokkal is tárgyalni, akik viszont elutasítják a párbeszédet a fegyveresek egykori vezetőivel, például Hashim Thacival, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt vezetőjével, a Koszovói Demokrata Párt elnökével.
Mérsékelten földalatti
Sejdiu 1989-es megalakulása óta a kormányzó Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) főtitkára . Megválasztásáig a párt parlamenti frakcióját vezette. 1991-ben ő volt a kulcsembere a függetlenségről tartott népszavazásnak, amelyet Belgrád óta azóta sem ismert el, de amely első ízben tett tanúbizonyságot a nemzetközi közösség előtt a koszovóiak szilárd függetlenségi törekvéseiről.
A Rugova által szervezett, a szerb rendszer elleni passzív ellenállás évei alatt Sejdiu párhuzamos földalatti intézményeket - elnöki hivatalt és parlamentet - szervezett, amelyeket Belgrád soha nem volt hajlandó elismerni. Sejdiu egy Podujevo közeli észak-koszovói faluban született, nős, három fiú édesapja. Az albán és a szerb nyelven kívül franciául és angolul beszél, a jogtudományok doktora, jogot oktatott a pristinai egyetemen. A doktorátus megszerzése után Franciaországban és az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat, fő szakterülete a jogtörténet.