További Külföld cikkek
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
A zárt ajtók mögött folyó bírósági tanácskozáson szerdán csupán arról született döntés, hogy januárig biztosan nem lesz döntés. A bírák szerint ugyanis addig folytatódnak a csütörtökön megkezdett, vádtanács előtti meghallgatások. A testületnek arról kell határoznia, hogy bíróság elé állítható-e Belgiumban a háborús bűnökkel vádolt Ariel Sharon, Izrael miniszterelnöke.
Három per indult Sharon ellen
A miniszterelnök ellen összesen három pert is indítottak nyáron: az egyik vád őt teszi felelőssé több, védelmi minisztersége idején elkövetett gyilkosságért. A libanoni szabrai és satilai menekülttáborokban, 1982-ben keresztény milíciák három napig tartó mészárlásában mintegy 800-1500 embert öltek meg, a megszálló izraeli katonák pedig nem avatkoztak be. Az eseményeket követően Sharon lemondott miniszterségéről, és egy kivizsgálás közvetetten, de személyesen felelősnek találta őt a katonák tétlenségéért.
Az első pert egy csoport palesztin, libanoni, marokkói és belgiumi indította, és a halálesetek miatt vonja felelősségre a miniszterelnököt. A második pert a mészárlás huszonhárom túlélője és öt szemtanú kezdeményezte, a miniszterelnököt emberiség ellen elkövetett bűnökkel, népirtással és háborús bűnökkel vádolják.
A harmadik feljelentést is palesztinok egy csoportja tette meg: szerintük a kormányfőt elsődleges felelősség terheli azért, hogy az elmúlt hónapokban az izraeli megszálló hadsereg katonái a Gázai övezetben agyonlőtték valamennyiüknek egy-egy tizenéves fiát az iskolához vezető úton. Ebben az ügyben még nem kezdődött el az eljárás.
Beperelték Arafatot és Castrót is
A per elindítását egy 1993-ban elfogadott belga törvény teszi lehetővé. A törvény szerint Belgiumban felelősségre vonható bármely, háborús bűncselekményt, népirtást vagy emberiség elleni bűntettet elkövetett személy, a vádlott diplomáciai vagy parlamenti mentelmi jogára való tekintet nélkül. Az sem előírás, hogy az ügyben egy belga állampolgár érintett legyen.
A belga bírósághoz a törvény adta lehetőségnek köszönhetően futószalagon érkeznek az újabb perek: Fidel Castro kubai elnök, a volt iráni államfő, Hashemi Rafsanjani, és Ruanda elnöke Paul Kagame, illetve az iraki vezér, Szaddam Husszein a legújabb vádlottak. Kedden pedig éppen Jasszer Arafat ellen indítottak eljárást, harminc izraeli és belga kezdeményezésére.
Ha jövő év januárjában a belga bíróság úgy dönt, hogy Sharon felelősségre vonható, akkor gyakorlatilag az izraeli miniszterelnököt letartóztathatják, ha Belgium területére lép. Sőt, ha addig az EU területén hatályos lesz az egységes letartóztatási parancs, akkor az EU egyetlen országába sem látogathat el a miniszterelnök a letartóztatás veszélye nélkül.
A belga kormányfő menjen a pokolba!
A két ország közötti viszony a per elindítása óta jelentősen megromlott: Izrael szerint szuverenitását sérti a feljelentés és visszautasítja kormányfője perelhetőségének lehetőségét. A belga kormányfő, Guy Verhofstadt egy korábbi jeruzsálemi látogatása alatt azzal dicsekedett Ariel Sharonnak, hogy "a belga börtönviszonyok javulnak". Jeruzsálem polgármestere válaszként egyszerűen elküldte a pokolba a belga miniszterelnököt.