Külföld

Sikertelen amerikai rakétakísérlet

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (3)

Szombaton újabb amerikai rakétakísérlet

Magyar idő szerint szombat hajnalban végrehajtják a fejlesztés alatt álló amerikai rakétavédelmi rendszer harmadik kísérletét. A fejlesztést óriási nemzetközi figyelem kíséri, és rengeteg kritika is éri.

Új hidegháború a látóhatáron?

Mivel a közel-keleti békéből még egy darabig nem nagyon lesz semmi, Bill Clinton egy nemzeti rakétavédelmi program ügyes és olajozott beindításával akarja lezárni nyolcéves elnökségét.

Moszkva nem hajlandó az ABM-szerződés módosítására

Igor Ivanov orosz külügyminiszter egy leszerelésről szóló konferencián megerősítette, hogy országa továbbra sem hajlandó az 1972-es ABM-szerződés módosításáról tárgyalni.

Sikertelenül végződött a sötét szándékú országok atomtámadásának elhárítására tervezett amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) gerincét képező rakétával végrehajtott újabb kísérlet: az elfogórakéta robbanófeje nem semmisítette meg az "ellenséges" támadóeszközt.

Százmillió dolláros kudarc

A hozzávetőleg százmillió dollárt felemésztő kísérletre közép-európai idő szerint szombaton került sor, a helyszín a Csendes-óceán térsége volt. A művelet eleve kétórás késéssel indult, mert meghibásodott a célpontként szolgáló Minuteman II típusú rakéta távolságmérő egysége.

A nagy gondossággal megtervezett forgatókönyv alapján a támadóeszközt megtestesítő Minuteman II a kaliforniai Vanderberg támaszpontról indult útnak, közép-európai idő szerint szombat reggel hat óra után. A rakéta fejében "vaktöltet" volt elhelyezve.

Orosz válasz

Az orosz fegyveres erők két magas rangú parancsnoka szerint az amerikai rakétaelfogó kísérlet kudarca azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok által létrehozni szándékozott országos rakétavédelmi rendszer (NDM) nem működőképes.

Vlagyimir Jakovlev, az orosz hadászati erők parancsnoka szerint a teszt sikertelensége azt mutatta meg, hogy a tervezett rakétaelhárító pajzs nem védheti meg az Egyesült Államokat. Jakovlev szerint üres pénzkidobás lesz, ha telepítik a jelenlegi technikai színvonalon álló rakétavédelmet.

Leonyid Ivasov tábornok, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője hasonlóképpen foglalt állást,. Mint mondta, a teszt kudarca arról tanúskodik, hogy a védelmi rendszer nem működik. Hozzátette: a ballisztikus rakétaelhárítás mind orosz, mind amerikai szakértői tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy lehetetlen teljes körű védelmet nyújtó rendszert megteremteni.

Ezenkívül Ivasov - mintegy mellesleg - megjegyezte, hogy Oroszország mindig képes lesz áttörni bármely amerikai rakétapajzsot; a kérdés csak az, hogy érdemes-e ilyen hatalmas összeget befektetni ebbe a tervbe, amikor a kérdés politikai eszközökkel is rendezhető.

Oroszország erőteljesen ellenzi az amerikai nemzeti rakétavédelmi terveket, amelyek azt célozzák, hogy az Egyesült Államok mind az 50 állama védernyő alá kerüljön a nagy hatótávolságú rakétákkal szemben.

Néhány másodperccel később, miközben az "ellenséges" rakéta az ég felé száguldva nyugati irányba fordult a Csendes-óceán fölött, az amerikai elhárítórendszer katonai műholdja észlelték a felbocsátást, és riasztották az indítás helyszínétől csaknem hétezer kilométerre, a Kwajalein-atollon létesített NDM-egységet, ahol a hatvan kilogrammos, becsapódásra robbanó, a Raytheon vállalat gyártotta töltet már készenlétben állt a hordozórakétán. Öt perc elteltével a Minuteman II-ről levált a célpontként kiszemelt gyakorlófej és az elfogórakéta megtévesztésére szolgáló léggömb.

A Marshall-szigeteken kiépített amerikai radarállomás számítógépei szempillantás alatt kiszámolták a levált töltet sebességét és röppályáját, az adatokat pedig betáplálták az elfogórakéta irányítórendszerébe.

A rakéta hajtóműveit a Minuteman II felbocsátása után húsz perccel gyújtották be. Ha minden terv szerint ment volna, akkor tizenöt perc elteltével az NMD-rakéta robbanófejének, a tulajdonképpeni fegyvernek - óránként 25 000 kilométeres sebességgel száguldva, 230 kilométeres magasságban - telibe kellett volna találnia az "ellenséges" töltetet. A védelmi minisztérium szóvivőjének közlése szerint azonban a robbanófej nem vált le a hordozórakétáról, és nem hajtotta végre a kijelölt feladatot.

Kínos kudarc

A kudarc kétségkívül kínosan érinti nemcsak a Pentagont, hanem az NMD-rendszer átfogó fejlesztésével megbízott Boeing céget, illetve a pajzs gerincét alkotó rakéta robbanófejét gyártó Raytheon vállalatot is. Ez már a második alkalom, hogy a kísérlet fiaskóba fulladt: a tavaly októberi sikeres volt, az idén januári viszont nem.

A védelmi tárca nagy jelentőségű mozzanatként, fontos határszakaszként harangozta be a szombati műveletet, amelynek sikeres lezajlása kétségkívül lökést adhatott volna az NMD-programnak. Bill Clinton elnöknek ugyanis az ősz folyamán kell döntenie a becslések alapján hatvanmilliárd dollárba kerülő rendszer kiépítésének megkezdéséről - vagy legalábbis az előkészületek megtételéről. Az elnök jelezte, hogy döntését William Cohen védelmi miniszter - részint a mostani kísérlet tanulságaira támaszkodó - kivitelezhetőségi beszámolója alapján fogja meghozni.

A jelentés várhatóan néhány hét múlva készül el. Védelmi forrásokból mindenesetre közölték: a "technológiai baleset" még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a döntés nemleges lesz, hiszen más szempontokat is figyelembe kell venni - és egyébként is, még több tucat kísérlet van hátra.

Nem tudták megakadályozni

Az atomfegyverkezést ellenző Greenpeace nevű szervezet megpróbálta megakadályozni a szombati művelet végrehajtását. A Minuteman II hordozórakéta becsapódási - a Pentagon által veszélyeztetettnek minősített - övezetébe vezényelte az Arctic Sunrise nevű dán hajót, és a Vanderberg támaszpont előtt is tüntettek az aktivistái. Megmozdulásuk azonban nem zavarta meg az előkészületeket.

Sokan - köztük szakértők is - azt állítják, hogy az NMD-rendszer technológilag nem elég hatékony és megbízható, részint azért, mert az elfogórakéta nem mindig képes megkülönböztetni a valódi robbanófejet a megtévesztésére célzó "csalétektől". Mások szerint a rendszer felesleges, mert nem nyújt kellő védelmet.

Washington olyan, általa kiszámíthatatlan magatartásúnak tekintett országok ellen kívánja létrehozni az interkontinentális rakéták elhárítására szolgáló NMD-t, mint Észak-Korea, Irak vagy Irán. A Pentagon elképzelése szerint az NMD első szakasza - az Aleut-szigetek legtávolabbi csücskére tervezett radarállomás megépítése és az első száz elfogó rakéta ugyancsak Alaszkában való rendszerbe állítása - 2005-re fejeződne be.

A terv ellenállásba ütközött a NATO-szövetségesek körében is, mert úgy vélik, hogy az NMD felesleges fegyverkezési hajszát serkentene, mi több, Európa számára védelmet nem, csak veszélyt hozna. Moszkva és Peking kezdettől fogva hevesen ellenzi az elképzelést, nem utolsósorban azért, mert attól tart, hogy az interkontinentális rakétapajzs saját hadászati erőinek a hatékonyságát csökkentené.